2024. április 19., péntek

Félmilliárd euró a repülőtér koncessziójából

Az államnak 417 millió, a polgároknak 84 millió euró jut, az ingyenrészvényesek több mint 1700 dinár rendkívüli osztalékra számíthatnak

A franciaországi Vinci Airports vállalat nyújtotta be a legjobb ajánlatot a repülőtér 25 éves koncessziójára – közölte szombaton Ana Brnabić miniszterelnök. A francia cég 501 millió eurót kínált a belgrádi reptérért. A francia cég a működtetés jogát 25 évre kapja meg, ennek fejében köteles 732 millió eurót beruházni a fejlesztésbe, a karbantartásba és az irányításba. Ezenkívül egyetlenegy dolgozótól sem válhat meg.

Mivel az állam a repülőtér részvényeinek a 83 százalékát birtokolja, ezért az államkasszába az 501 millió euróból 417 millió landol, a részvényesek, az intézményi befektetők és a magánszemélyek pedig 84 millió eurón osztozhatnak. Nem hivatalos információk szerint az ingyenrészvények tulajdonosai 1740 dinár rendkívüli osztalékra számíthatnak.

A becslések szerint a következő 25 évben a koncesszióból származó bevétel 1,5 milliárd euró lesz, a Vinci Airport által fizetendő évi illeték pedig 4,3 millió és 16 millió euró között mozog majd.

Aleksandar Vučić államfő szerint a koncesszió sikerességét többek között a szerbiai légitársaság megalakítása tette lehetővé. A koncesszióból kapott pénzt, szavai szerint, az államadósság csökkentésére kellene fordítani.

Ljubodrag Savić közgazdász szintén úgy véli, hogy a kapott pénzt adósságcsökkentésre vagy pedig nagyberuházásokra kellene fordítani. A szakember szerint a repülőtér koncessziója pénzügyi szempontból kielégítő üzletnek számít. Összehasonlításként elmondta, hogy az ország eddig több mint 2500 vállalatot adott el, s ezekért nem egész hárommilliárd eurót kapott. A repülőtér fejlesztésére ígért befektetések pedig jelentős időszakra, 25 évre vonatkoznak.

– Nagy sikert jelent a belgrádi Nikola Tesla Repülőtér koncessziója, amely lehetővé teszi a repülőtér minél gyorsabb fejlődését – mondta Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter. Nyilatkozatában kijelentette, hogy mindez lehetővé teszi a jövőben Szerbia számára, hogy a térség légi közlekedési csomópontjává váljon. Hozzátette, hogy a koncesszió Szerbia stratégiai útjának stabilitását és korrekt mivoltát igazolja.

– Egy nagy nemzetközi vállalat csupán abban az esetben vállal 25 évre szóló, 1,5 milliárd eurós befektetést, ha biztos abban, hogy az ország, amellyel szerződést köt politikailag és gazdaságilag, stabil lábakon áll – mondta Mihajlović.

Kiemelte, hogy az elmúlt négy évben bemutatott eredmények bizonyítékai annak, hogy megfelelő együttműködéssel és tudatossággal elérheti az ország a kitűzött célokat. Közleményében hangsúlyozza, hogy az elmúlt években teljes fordulat állt be a hazai légi közlekedésben.

A Nikola Tesla Repülőtér forgalma 2013 után kezdett növekedni, amikor az arab Etihad Airways megvásárolta a JAT légitársaság 49 százalékát, és létrehozta az Air Serbiát. A repülőtér tavalyi nyeresége a becslések szerint elérte a 29 millió eurót, ami hárommilliós növekedést jelent az előző évihez képest.

Mihajlović hozzátette, hogy a koncessziós személy kiválasztásának folyamata teljesen átlátható módon ment végbe, ezért a következő lépés, a szerződés végrehajtását követően, a repülőtér fejlesztése lesz. A szerződés aláírására a törvény szerint a következő 60 napban kerül sor.

A Vinci Airports, amely1996-ban alakult meg, jelenleg a világ egyik legnagyobb repülőtér-üzemeltetője. Hét országban összesen 35 repülőteret működtet, tizenkettőt Franciaországban, tízet pedig Portugáliában. Ezenkívül Kambodzsában, a Dominikai Köztársaságban, Chilében és Japánban is üzemeltet repülőteret. Évente mintegy 132 millió utast és több mint 200 légitársaságot lát el. A vállalat évi üzleti forgalma legalább egymilliárd euró.

A francia cég nem először lép kapcsolatba Szerbiával. A Vinci Airportshoz tartozó Intermost cég ugyanis – a sajtóban szárnyra kapott hírek szerint – 2009-ben többek között azért jutott csődbe, mert a szerb kormány 12 millió eurós tartozását nem tudta kifizetni az országban elhatalmasodó gazdasági válság miatt.