2024. március 29., péntek

Tények a vényekről

A magánorvosok által kiírt gyógyszereket a betegek teljes áron vehetik meg, mégis sokan fordulnak hozzájuk

A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap határozza meg azon gyógyszerek különböző listáját, amelyet az egészségbiztosításban részesülő személyek orvos által kiírt vénnyel válthatnak ki.

A gyógyszereket különböző kategóriákba sorolják, ettől függ, hogy az egészségbiztosítási alap melyeket és hány százalékban fedezi. Gyakran felmerül a kérdés, mi van abban az esetben, ha magán kezelőorvos írja fel az adott gyógyszert?
A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap azokat a vényeket ismeri el, amelyeket ő adott ki és határozta meg azok formáját, ugyanis ezeknek kódszámuk van, és csak azokban az egészségügyi intézményekben lehet kiállítani őket, amelyek együttműködési szerződést kötöttek az Alappal. A gyógyszertárakban a beváltott vényeket az előírásoknak megfelelően nyilvántartásba veszik, és feldolgozzák azokat. A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap az állami intézményekkel írt alá együttműködési szerződést, a privát klinikákkal, rendelőkkel egyelőre még nem. A magánrendelők kezelőorvosai nem írhatnak ki olyan vényt, amellyel a páciensek a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap terhére válthatják ki a gyógyszereket. A páciensek nagy része mégis magán kezelőorvosokhoz fordul. Az állami intézményekben kiállított vényektől eltérően a magánorvosok által kiírt receptek más külsővel rendelkeznek. Ebben az esetben a betegek az adott orvosságot teljes áron vehetik meg. Egyes gyógyszereket (például az antibiotikumokat) kizárólag orvos írhat fel, míg más gyógyszereket (fájdalomcsillapítókat) a beteg recept nélkül is megvehet. Az orvos által aláírt vények mögött szakorvosi vélemény áll, és ezeket a gyógyszereket állami és magángyógyszertárakban egyaránt megvehetjük. Bárki hozzájuthat az adott gyógyszerhez, ha azt orvos által hitelesített recepttel tudja bizonyítani, ezért azonban teljes árat kell fizetni. A magánpraxist folytató általános orvosok, gyermekorvosok, fogorvosok és gyógyászok írhatnak ki receptet, a szakorvosok, például a kardiológusok, belgyógyászok azonban csupán diagnózist állíthatnak fel. Ilyen esetben a páciensek ezzel a lelettel elmehetnek az állami egészségügyi intézményben dolgozó választott orvosukhoz, aki az említett lelet alapján kiállíthatja a szükséges vényt, amelyet ekkor a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap fedez.
Dr. Mirjana Anđelić nőgyógyász tíz éve magánorvosként dolgozik, saját rendelője van Újvidéken, nyolc évig állami egészségügyi intézményben szerzett tapasztalatot. Véleménye szerint a páciensektől függ az, hogy milyen orvosi ellátást, gyógykezelést igényelnek. Elmondása szerint nem szabad általánosítani, mindenki saját maga dönt arról, hogy mi felel meg neki jobban. Vannak, akik éppen azért válasszák az állami intézmények szolgáltatásait, mert nem kell fizetniük érte. Egyes pácienseknek nagyobb a bizalmuk az állami orvosok irányában, mert úgy gondolják, az állam hatékonyabban felügyeli azok munkáját. Sokan vannak mégis azok, akik a magánorvosi gyógykezelés mellett döntenek, elsősorban azért, mert nem kell annyit várniuk, és az elvárásaiknak megfelelő figyelmet kapnak.
– A magánpraxis lehetőséget nyújt arra, hogy a páciens válassza meg kezelőorvosát, ezután azonban az orvos feladata, hogy elnyerje az adott személy bizalmát. A magánorvosok munkájának alapját a személyes hozzáállás jelenti. Én a pácienseim mindegyikének külön figyelmet szentelek. Ez mindenképpen előnyt jelent. Sajnos a magánorvosok bizonyos esetekben visszaélnek a betegek bizalmával. Ez elfogadhatatlan, hiszen az orvosok munkáját nem a nyereség kell vezérelje, hanem a szaktudás, az emberi hozzáállás és az orvosi etika. A magánorvosok egyelőre az egészségügyi rendszer nyilvántartásán kívül vannak, mégis minden szükséges járulékot fizetniük kell. Nem rendelkezünk a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap által előírt űrlapokkal, beutalókkal és vényekkel. A páciensek nagy százaléka mégis magánorvost választ. Újvidéken több nőgyógyászati magánrendelő van, ami jelentős számú pácienst jelent. Ha mi nem lennénk, az állami intézményekben dolgozóknak több munkájuk lenne, jelentősen több személy fordulna hozzájuk. Ilyen szempontból láthatatlanok vagyunk, hiszen csak a Szerbiai Orvosi Kamara és a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség nyilvántartásában szerepelünk. Ez egy nap feltételezhetően megváltozik, de egyelőre ezzel a helyzettel állunk szemben – mondta dr. Mirjana Anđelić.