2024. április 25., csütörtök
MINISZTEREK ÉVÉRTÉKELŐI

Stabil reményekkel 2018-ba

Ez az az időszak, amikor az ember szereti átgondolni, mi minden történt vele az elmúlt évben. A 2017-es év számos jelentős momentumot hozott az ország politikájának terén is. Ez az év sem volt botrányoktól mentes, hiszen a Koszovó függetlenségének kérdése Szerbia és Bosznia-Hercegovina között feszültségeket teremtett, ugyanakkor a parlamenti ülések egy új korszakot írtak és újfajta kommunikációt vezettek be a hatalmi pártok és az ellenzék között. Áprilisban a korábbi kormányfő lett az ország államfője, és egy új kormány állt fel. A külpolitika terén is egy időszakot zárt le Szerbia, a Hágai Törvényszék befejezte a munkáját. De hogy a kormány tagjai hogyan tekintenek a mögöttünk álló évre, illetve az előttünk álló 2018-ra, a kormányfő fogadásán kérdeztük őket.
Ana Brnabić kormányfő a kormány épületében szervezte meg pozícióba lépésének első fogadását, amelyen mindenekelőtt a kormány tagjai és a média képviselői ismerkedhettek, barátkozhattak, válthattak egymással szót. Voltak olyan miniszterek, mint például Aleksandar Vulin védelmi miniszter, vagy Dušan Vujović pénzügyminiszter, illetve Nebojša Stefanović belügyminiszter, akik kötelezettségeik miatt nem voltak jelen és voltak olyanok is, akik pár perc múlva távoztak is. A barátkozás is elég nehézkesen indult, talán a kormány tagjai és egyes médiaházak közötti korábbi feszültségek miatt, amit Brnabić meg is említett köszöntőbeszédében. De rámutatott arra is, hogy a korábbi nehézségek ellenére, a kormány nyitott szeretne maradni minden sajtóház felé.

A különböző üdítők és szeszes italok, valamint aprósütemények kíséretében folyó csevegést mi is kihasználtuk. Arra kértünk meg a miniszterek közül néhányat, összegezze az elmúlt időszakot, emelje ki a számára leginkább meghatározó eseményeket, valamint mondja el mire számíthatunk a következő évben.
– Én nem szeretnék csak egy mozzanatot kiemelni – hangsúlyozta Goran Knežević gazdasági miniszter, majd folytatta: – A kormány aktivitásainak mindegyike meghatározott célokat szolgált. Az egyik legfontosabb cél a stabilitás fenntartása volt az országban és természetesen a régióban, és ebben a külpolitikával foglalkozó kollégáim hatalmas munkát végeztek. Természetesen folytatódtak a gazdasági reformok, a fiskális konszolidáció, ahol úgy tűnik nagy előrelépést valósítottunk meg. A harmadik jelentős terület pedig az ország biztonságának fenntartása, a bűnözéssel való leszámolás – mondta.
Knežević rámutatott, a következő évben számos projektum vár a minisztériumára, hiszen a nemrégiben elfogadott állami költségvetés több nagyberuházásra és az infrastruktúra fejlesztésére, a gazdaság serkentésére, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására ad lehetőséget. Számításai szerint a jelenlegi 12,8 százalékos munkanélküliséget sikerül majd tovább csökkenteni.
Zorana Mihajlović kormányalelnök, építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter is az infrastrukturális beruházások jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Zorana Mihajlović (Fotó: Ótos András)

Zorana Mihajlović (Fotó: Ótos András)

– Reményeink szerint sikerül majd az előttünk álló évben befejezni mindazt, amit terveztünk, amit elkezdtünk, illetve újabb projektumokat kezdhetünk el. Fontos projektumok a Niš–Merdare–Priština autópálya megépítése, a Niš mellett elhaladó vasút munkálatai, a Belgrád–Budapest gyorsvasút korszerűsítésének folytatása Újvidéktől a magyar országhatárig. Nagyon sok munka vár ránk, de mi minderre felkészültünk – emelte ki a miniszter asszony.
Ő az év egyik legfontosabb mozzanatának az elnökválasztást emelte ki, valamint az új kormány megalakulását.
– Azt gondolom, hogy az állami költségvetés stabilabb, és reményeim szerint az eddigi törekvéseinknek köszönhetően a polgárok is jobban érzik magukat, mint korábban. A 2018-as év kulcsfontosságú lesz az ország gazdasága szempontjából – hangsúlyozta Mihajlović.
Meghatározó év volt a 2017-es év a művelődési tárca esetében is, hiszen mint arra Vladan Vukosavljević művelődési miniszter rámutatott, 10 év építkezés után végre megnyílt a belgrádi Kortársművészeti Múzeum.

Bejelentette ugyanakkor, hogy hamarosan megnyílik a Nemzeti Múzeum is, hiszen a munkálatok nagyon jól haladnak.
Vukosavljević elmondta, miután Szerbiában éveken keresztül a művelődés háttérbe szorult, az elmúlt hónapokban kidolgozták az ország művelődési fejlesztési stratégiájának tervezetét, ami 10 évre szól.
– Ilyen fejlesztési stratégiája az államnak eddig soha nem volt, bár a kultúráról szóló törvény ezt előírta. Egy nagy munkát végeztünk el, amibe nagyon sok szakembert bekapcsoltunk és reményeinek szerint, egy héten belül Szerbia megkapja az első fejlesztési stratégiáját, ami a kultúráról szól. Ennek alapján új törvényekre lesz szükség, mint például az audio-vizuális tevékenységekről, továbbá a kulturális örökségekről szóló törvény, és egyes törvényeket módosítani kell, hiszen a társadalmunknak többet kell a kultúrába fektetnie – emelte ki a miniszter, majd folytatta: – Az eddigi munkánknak köszönhetően februárban Pekingben szerb kultúrközpontot nyitunk meg, ami nagy külpolitikai előrelépés, hiszen eddig csak Párizsban működött ilyen központ, amit még 45 évvel ezelőtt építettek. Ugyanakkor Kína a kortársművészet központjának számít, vagyis több szempontból is fontos ez a központ – hangsúlyozta a művelődési miniszter. Rámutatott, erősen dolgoznak a kultúra decentralizációján: – Kevesebb mint egy év alatt megközelítőleg 300 millió dinárt fordítottunk kultúrintézmények felújítására, kiépítésére. Az elkövetkező időszakban szükség van arra, hogy a megkezdett beruházások be is fejeződjenek, mint például a szabadkai Népszínház, ami hatalmas projektum, és amit terveink szerint két éven belül befejezünk – mondta.
Nela Kuburović igazságügyi miniszter a családon belüli erőszakellenes törvény hatályba lépését tartotta az év egyik legfontosabb momentumának, hiszen az elmúlt mintegy fél évben már most eredményeket tudnak felmutatni.


– Elvárásaim szerint az erőszak és az áldozatok számának csökkentésében az előttünk álló évben mérhető valódi eredmények lesznek – emelte ki a miniszter asszony, és így folytatta: – Büszke vagyok minden felújított bírósági épületre, hiszen a 2017-es évben ruháztuk be a legtöbb pénzt az épületek felújításába.
Kérdésünkre válaszolva, hogy milyen tervekkel lépnek a 2018-as évbe, miközben ez a minisztérium az, amelytől az EU a csatlakozási folyamatban a legtöbbet vár el, Kuburović kiemelte: – Mindenekelőtt arra számítunk, hogy nagyobb megbecsülést kap az, amit eddig elértünk. A 23-as tárgyalási fejezethez köthető akcióterv követelményeinek megvalósításában jobb jelentésre számítunk – mondta.

Nyitókép: Zorana Mihajlović (Fotó: Ótos András)