Traumabeszéd

Szabó T. Anna: Törésteszt

Csík Mónika

2018. január 6., 18:19 >> 2018. január 6., 19:21

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Szabó T. Anna Törésteszt című novelláskötetében a nemek közötti viszonyokkal és a párkapcsolatokon belüli dominanciaküzdelemmel foglalkozik. Összetett és sokrétű témák, hiszen ezeket minden korosztály és minden generáció másként ítéli és másként éli meg, ráadásul a férfiúi és a női szemszögből való megközelítésük is újabb vetületeit domborítja ki e témáknak. A szerzőnő a legkézenfekvőbb elbeszélői pozíciót választotta kötete megírásakor, ugyanis saját korosztálya, a mai negyvenesek jellemző élethelyzeteit veszi alapul, és ezekre építi feszes, lényegében egy-egy szituációt tematizáló kisprózáit.

Magvető, Budapest, 2017, 244 oldal

Ezek a szituációk többnyire párkapcsolati problémák. Középpontjukban állnak az önértékelési zavarok, a család és a karrier összeegyeztetésének nehézségei és a társas magány mint jellemző társadalmi kórtünet. Közös motívumuk a szabadság kérdése. Szabó T. Anna ugyanis minden Törésteszt-novellában az éppen tárgyalt konfliktuson túlmutatva az egyén szabadságának lehetőségeit vizsgálja. Azt, hogy hol kezdődik az egyes ember szabadsága, és hol végződik; azt is, hogy az egymás mellett élők vajon mennyiben gátolják a másik szabadságát és önkiteljesedését; illetőleg azt, hogy az egónkon, önzéseinken felülemelkedve át lehet-e engedni magunkat a másiknak úgy, hogy ez ne váljon önfeladássá, és hogy vajon kialakítható-e egyenlőség a kapcsolatokon belül. Szabó T. Anna meglátása szerint az egyéni szabadság a kapcsolatokon belüli egyenlőséggel kezdődik, igaz, legtöbb esetben csak kezdődne, lévén, hogy a két nem között még mindig vannak szociálisan öröklött kulturális különbségek, és noha a mai társadalomban ezek egyre inkább elmosódnak, a nők és férfiak szerepéről, helyzetéről és feladatairól még mindig berögződött sémák szerint gondolkodunk.

Jelen novellákban gyakran olvashatunk az anyaságot és karriert nehezen egyeztető nőkről, akik a maguk módján lázadnak vagy csak lázadnának a patriarchális családmodell csökevényei ellen, és olvashatunk férfiakról, akik a feléjük támasztott elvárásoknak többnyire képtelenek megfelelni. Az erős, bátor, védelmező és családfenntartó férfiszerep ugyanis még él a köztudatban, de seregnyi új elvárással kiegészülve, így egyre nehezebb ehhez az ideálhoz közelíteni, ráadásul a másik fél közben „felszabadulni” és „önmegvalósítani” vágyik. Értelemszerű tehát, hogy e sajátos párharcot megjelenítő történetekben „törésteszt”-ek mennek végbe, melyek során, ha nem valami tárgy, akkor az ember törik. Fizikailag, lelkileg. Szaporodnak a sebek, amelyek mételyként megmaradnak, a kérdés csak az, hogy mekkora egy ember terhelhetősége.

Az ábrázolt kapcsolatok nem feketék és fehérek. Hőseik rendre olyan helyzetekbe kerülnek, amelyekben elrontanak valamit, hazudnak maguknak, megalkusznak vagy besokallnak. Még sincs idejük megállni, reflektálni az életükre. Sorsukból egy-egy kimerevített pillanatot, élethelyzetet ismerünk csak meg. Az írójuk egyébként is szűkszavú, költői tömörséggel fogalmaz, sűrít. Egyes írások, kihagyásos szerkezetükkel, balladákra emlékeztetnek. Szabó T. Anna maga is balladanovelláknak nevezi őket.

Alaphangulatukat a szorongás, a kilátástalanság, a magány és a közöny határozza meg. A szereplőknek alkalmazkodniuk kell ehhez a közönyhöz, és fásultan várják, hogy „legyen végre valami, ne csak ez a semmi, ez az ugyanaz” legyen. Hogy „ne csak tettetniük kelljen, hogy élnek”. Az egyik legfajsúlyosabb novellának, a Porcelán címűnek főhőse, egy vendégmunkásként külföldön dolgozó nő, találóan fogalmazza meg az egész társadalom szintjén tapasztalt életérzést: „Különben a tegnapi nap volt az első itt hat év óta, amikor úgy éreztem, akarok valamit. De ha ilyen akarni, akkor inkább nem akarok, mert olyan érzés, mint a torkomtól a lábam közéig kettéválni.”

Közöny, apátia, kisszerűség, némi humor, mindez az irodalom eszközeivel feloldva – lényegében ez az alapreceptje Szabó T. Anna novelláinak, amelyekben a szereplők kibeszélik magukból saját traumáikat. A kibeszélés mellett azonban a befogadás is terápia, ily módon kettős funkciója van a Töréstesztnek, melynek történeteit olvasva olyan érzésünk támad, mintha nemcsak az életünket, hanem a gondolatainkat és érzéseinket is szondázta volna az alkotójuk.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége