Bár az újév első napjaiban – az óév utolsó napjaihoz hasonlóan – bátorító és ösztönző üzenetek érkeztek Brüsszelből a balkáni országok európai integrációjának témájában, Suzana Grubješić, a Szerbiai Európa Mozgalom új főtitkára abbéli véleményének adott hangot a sajtónak nyilatkozva, hogy ha Szerbia az eddigi ütemben folytatja az integrációt, akkor 12 évre van szüksége ahhoz, hogy minden tárgyalási fejezetet megnyisson, majd lezárjon. A folytatásban pontosított, hogy az eddig meg nem nyitott fejezetek a következő hat évben nyílhatnak meg – amennyiben marad az eddigi ütem –, majd újabb hat évre lesz szükség a fejezetek lezárásához.
– Értékelésem szerint mindenféleképpen fel kellene gyorsítani a folyamatokat, hogy 2023-ban lezárhassuk az összes korábban megnyitott fejezetet, majd aláírhassuk a csatlakozási szerződést, amelyet az EU tagállamainak ratifikálniuk kell. Mindehhez persze arra is szükség van, hogy az EU – a korábbi ígéretekkel összhangban – februárban bemutassa az úgynevezett csatlakozási stratégiát, amely az előzetes bejelentések értelmében 2025-öt fogja két nyugat–balkáni állam vonatkozásában a csatlakozás éveként megjelölni. Ez a két nyugat–balkáni ország Montenegró és Szerbia lehetnek, hiszen eddig ezek tették meg a legnagyobb távot az EU felé vezető úton – taglalta Grubješić.
A szerb kormány valamikori, európai integrációért felelős alelnöke szerint Szerbia szempontjából a legnagyobb akadály, azaz kerékkötő a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd. Bizonyos értesülések szerint a párbeszédnek Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője mandátumának a lejártáig, azaz 2019 végéig kellene befejeződnie, magyarázta Grubješić, aki szerint a másik nehéz feladat a 23. és a 24. tárgyalási fejezetekkel kapcsolatos reformok végrehajtása lesz. A joguralom az európai integráció oszlopa, így a jövőben nem lehet az elfogadott törvények, stratégiák és cselekvési tervek számának lobogtatásával kibújni az érdemi feladatok elvégzése alól, húzta alá Grubješić, mondván, hogy a lényegbeli reformokat az igazságügy a politikától való függetlenítésének, a korrupció és a szervezett bűnözés ellenes küzdelem területén kell megejteni.
