Őfelsége, az oroszsaláta

Horváth Zsuzsanna

2018. január 4., 16:23 >> 2018. január 4., 17:26

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Azt hiszem, egy időre a hűtő közelébe se megyünk, mert az elmúlt napokban degeszre tömtük magunkat, és a hátunk közepére se kívánjuk a karácsonyi és az újévi menü maradékát: az elmaradhatatlan töltött káposztát, a bejglit, a különféle sült húsokat, de még az oroszsalátát sem. Utóbbit, a virsli és a sült malac hű kísérőjét, már napok óta fogyasztjuk, minden évben elkészítjük szilveszterre és nagyobb ünnepekkor, de vajon elgondolkodtunk-e azon, miközben szorgalmasan apró kockára vagdossuk a hozzávalókat, hogy kinek köszönhetjük?

A saláta eredeti változatát az 1860-as években Lucien Olivier belga séf alkotta meg, aki Moszkva legfelkapottabb éttermében dolgozott. Pontosabban a saláta mártása készült az ő receptje alapján, ezzel locsolta meg a vadmadarak húsát, rákokat, kaviárt, füstölt kacsát, borjúnyelvet, majd a vendégek ehhez hozzákeverték a tányérukon lévő dekorációt: a kapribogyót, a krumplit és a tojást. A saláta annyira felkapott lett, hogy sokan csak azért tértek be az étterembe, hogy megkóstolhassák ezt a csodát. A receptje titkos volt, Olivier egy világért sem akarta elárulni az összetevőket, csak késő este fogott hozzá az elkészítéséhez, amikor már mindenki hazament. Egy alkalommal épp salátakészítés közben hívatták, ezt kihasználta Ivan Ivanov, a kezei közt dolgozó asszisztense, besurrant a konyhába, és gyorsan feljegyezte a hozzávalókat. Később saját éttermében „fővárosi saláta” névvel felvette az étlapra.

Olivier halála után néhány évvel Ivanov két lapnak is publikált, ahol megosztotta a saláta receptjét a nyilvánossággal, majd ezek után kezdett el szélesebb körökben is elterjedni. Az ő változata a következőket tartalmazta: fél nyírfajd, 2 burgonya, 1 nagy ecetes uborka, 3-4 salátalevél, 3 nagy folyami rákfarok, 1/4 csésze kockára vágott aszpik, 1 evőkanál kapribogyó és 3–5 olívabogyó, valamint a provanszi öntet. Ennek ellenére, mindazok, akik megkóstolták Olivier eredeti salátáját, azt állították, hogy senki sem tudta olyan finoman elkészíteni, mint maga a mester.

A mi oroszsalátánk, mint tudjuk, főtt krumplit, zöldborsót, sárgarépát, savanyú uborkát (vagy almát) és valamilyen felvágottat, néhol főtt tojást is tartalmaz, amit majonézzel és tejföllel öntünk le. Ez eléggé távol áll Olivier salátájától, és annak igen szegényes változata csupán. Ennek ellenére hatalmas népszerűségnek örvend a Balkánon. Szerbián kívül Macedóniában, Görögországban és Bulgáriában szintén oroszsaláta néven ismerik, Spanyolországban is, azzal, hogy ők gépsonka helyett tonhallal készítik, a románok pedig marhahússal, ezért ők marhasalátának nevezik. Ellenben Magyarországon, a horvátokhoz és a szlovákokhoz hasonlóan csak zöldségekből állítják össze, húst nem tesznek bele, és franciasalátának hívják. A csehek sem, ezért ők sima krumplisalátaként fogyasztják, főleg karácsonykor.

Ha szármát esetleg nem is ennénk, azért egy kis tál oroszsalátát még elcsemegézhetünk egy szelet friss kenyér kíséretében, de akár szendvicset is gazdagíthatunk vele, ha a bejglivégek és a malacfarok mellett maradt még némi felvágott és sajt is a hűtőben…


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap