A Magyar Nemzeti Tanács számos programmal, továbbképzéssel, ösztöndíjjal és fejlesztéssel segítette a vajdasági magyar nyelvű oktatást a most magunk mögött hagyott évben. Az oktatás szinte minden területét felöleli az MNT tevékenysége. Jerasz Anikóval, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével a 2017-es évet összegeztük, valamint a 2018-as tervekről beszélgettünk.
Melyek azok a tevékenységek, amelyek az előző évben a Magyar Nemzeti Tanács figyelmének homlokterében álltak?
– Több fontos projektünk is fut egyszerre, amelyeket nem tudunk 2017-ben lezárni, így a következő évben is folytatódnak, beszéljünk akár az óvoda-fejlesztési programunkról, a továbbképzésekről, vagy akár az ösztöndíjainkról, de számos más programunk is folytatódni fog a 2018-as évben.
A 2017-es év egyik legfontosabb programja a vajdasági magyar óvodai fejlesztési program volt, amelyet a Magyar Kormánynak köszönhetően tudtunk beindítani. Ez az óvodai program valójában két fő tevékenységet foglal magában, az intézmények fejlesztését és az óvodapedagógusok továbbképzését. Az intézmények fejlesztése az iskolás kor előtti intézmények, a magyar óvodák, bölcsődék, iskolai- óvodai komplexumok építését, fejlesztését foglalja magában. Elmondható, hogy ennek a programnak köszönhetően 6 óvodai szórványközpont fog kialakulni Nyugat-Bácskában, Szerémségben és a Bánságban, valamint három szórvány óvoda működésének támogatására is sor kerül Nagybecskereken, Törökbecsén és Versecen. Az óvodafejlesztési program kapcsán 21 településen egyéb óvodai fejlesztések fognak megvalósulni. Ezek a munkálatok már folyamatban vannak, illetve van olyan is, ahol be is fejeződtek. A program keretében 129 magyar jellegű óvodai játszósarok is kiosztásra kerül. Kiemelném, hogy ez a játszósarok már több óvodába megérkezett. A játéksarok egy egységes polc és szekrénysorból áll, és tartalmaz magyar társasjátékokat, didaktikai anyagokat, szemléltető eszközöket, képeskönyveket és szakkönyveket, valamint olyan elemeket, amelyek anyanyelvünkre, nemzeti szimbólumainkra és ünnepeinkre utalnak. Ezen felül 68 EU-konform játszótér is kialakításra kerül, ez szintén néhány településen már megtörtént, például Bácsfeketehegyen, Nagykikindán, Zentagunarason, Székelykevén. Ezeken a településeken a gyermekek már használják a játszóteret. Ezt a munkát folytatjuk a 2018-as évben is, és a többi intézmény is megkapja ezeket a játéksarkokat, ahol van magyar nyelvű csoport. Ezenfelül Újvidéken egy új magyar bölcsőde felépítése is tervben van, amelyet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együtt valósítunk meg, valamint Szabadkán egy új, korszerű, magyar nyelvű iskoláskor előtt intézmény fog épülni, amely a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar gyakorlóóvodájaként is működik majd.
A másik fontos szegmense az óvodafejlesztésnek az óvónők, óvodapedagógusok továbbképzése. Húsz óvónő októberben több napos továbbképzésen vett részt Budapesten, ahol négy témakörben olyan ismeretekre tettek szert, amelyeket a későbbiekben tovább tudnak adni az itteni óvodapedagógusoknak. Ez meg is történt, hiszen ezek az óvodapedagógusok a budapesti mentoraikkal közösen tartottak Vajdaság különböző településein akkreditált továbbképzéseket. Négy helyszínen novemberben és decemberben 18 intézményből közel 100 óvodapedagógus vett részt ezeken a továbbképzéseken. Ennek a folytatása is várható a 2018-as évben. Szeretnénk a négy témakört rotáció szerint megvalósítani más önkormányzatok területén is, ezáltal lehetőséget biztosítani az óvónőknek, hogy az érdeklődésüknek megfelelően részt vegyenek rajtuk.
A továbbképzésen érintett négy témakör a korai intervenció kérdései és annak néhány területe, a cselekvő-felfedező tevékenység szervezésének módszertana az óvodában, az óvodai projektpedagógia és a néphagyomány átadásának jó gyakorlatai az óvodai nevelésben: népi játék, néptáncmódszertan. Ezenkívül októberben Budapesten még két továbbképzésre sor került a külhoni magyar gyermekegészségügy prevenciós munkatársai és gyermekpszichológusok részére.
E képzéseken kívül a budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség is háromnapos képzést, konferenciát irányzott elő az óvodapedagógusoknak, amelyre november elején került sor Hódmezővásárhelyen. A szórványközösségekből kaptak lehetőséget az óvónők, hogy bekapcsolódjanak ebbe a programba, és 45 óvónő vett részt ezen a háromnapos találkozón.
Nem csak az óvodapedagógusoknak szervezett továbbképzéseket az MNT, hiszen köztudott, hogy az osztálytanítók és tanárok továbbképzésére is nagyon odafigyelnek. Ők milyen továbbképzésben részesülhettek?
– Az MNT akkreditált továbbképzéseket szervezett az év elején a magyar ajkú osztálytanítóknak, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerveztünk az év elején egy akkreditált továbbképzést. Az informatika szakos tanároknak a tartományi oktatási titkársággal közösen szerveztünk egy akkreditált továbbképzést. Fontos programunk, továbbképzésünk volt a magyarországi Boldogasszony Iskolanővérekkel közösen megszervezésre kerülő, a IV. Kárpát-medencei nevelési konferencia itt, Vajdaságban. Ez egy háromnapos mozgó konferencia volt, 350 magyarországi és 100 vajdasági pedagógus – zömében hitoktató, magyar és történelemtanár, osztálytanító és óvodapedagógus – kapcsolódott be ebbe a programba, továbbképzésbe.
A továbbképzések és az óvodai fejlesztések mellett több programot, versenyt, kirándulást is szervezett a Magyar Nemzeti Tanács a diákoknak. Mekkora részvételről beszélhetünk ezeken a kirándulásokon, rendezvényeken?
– A Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának jóvoltából több versenyt, kirándulást is lebonyolítottunk, megszerveztünk ebben az évben. Az első, amit kiemelnék, a Miénk a város! elnevezésű online vetélkedő. Ez a vetélkedő nagyon közkedvelt, hiszen már ötödik éve aktívan részt vesznek tanulóink ezen a megmérettetésen. Ebben az évben 98 vajdasági díjazott lett, és a játék üzenete az, hogy a külhoni magyar közösség minden tagja, ha saját tehetsége és lehetősége szerint cselekszik, akkor közösségének gyarapodásához járulhat hozzá, így a nyereményt a gyerekek az iskolájuknak, osztályközösségüknek nyerték. Megszerveztük továbbá a Szent László Tanulmányi és Rajzversenyt, ahol az általános iskolák felső tagozatos diákjai aktívan részt vehettek, míg az alsósok a rajzversenybe kapcsolódhattak be. Ezt a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesülettel együtt szerveztük meg, és 15 iskolából 60 diák kapcsolódott be a versenybe. Tovább folytattuk az osztálykirándulás programunkat is. Idén 71 általános iskola 1682 harmadik osztályos diákja kirándult velünk 141 kísérő tanárral. A program helyszínei bővültek, változtak, Újvidék és Szabadka mellett fogadó helyszínként megjelent Zenta és Zombor is, és szeretnénk, ha tovább bővülne a következő évben Bánsággal is. Fontosnak tartjuk ezt a programot, hiszen ez arra irányul, hogy a gyerekek ne csak tankönyvből, hanem élményszerűen megismerjék Vajdaság természeti értékeit, építészetét, kulturális – történelmi emlékhelyeit.
Középiskolásoknak is volt lehetőségük részt venni a programokon?
– A középiskolásoknak is lehetőségük volt több versenyen és tanulmányi kiránduláson részt venniük. Az első, amit kiemelnék, az a Szakma Sztár Fesztivál, amely 10. alkalommal került megrendezésre. Ezt a Nemzetpolitikai Államtitkársággal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szerveztük. Ez valójában a szakma kiváló tanulóinak a versenye, kibővítve az országos szakmai tanulmányi versennyel. A középiskolások az előző években csak szemlélőként, idén pedig már versenyzőként vehettek részt ezen a versenyen. 10 szakközépiskolából 49 tanuló vett részt a szabadkai Politechnikai Iskolában megszervezett versenyen, amely valójában a vajdasági szintű megmérettetést jelentette. A verseny első fordulóján a teszt megírása, majd a budapesti megmérettetésen a saját szakmájuk terén a gyakorlati rész bemutatása következett.
Nagyon népszerű volt a Demokrácia 1×1 vetélkedő, ami egy új vetélkedő, a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezésére. A verseny célja, hogy a fiatalok átfogó ismereteket szerezzenek a demokratikus intézményekről, azok működéséről, a választási rendszer alapvető szabályairól, valamint olyan témakörökről, mint az emberi jogok, az állampolgárság és a választási rendszer. A vetélkedőre 14 és 18 éves fiatalok jelentkezhettek, négyfős csapatokban, és több fordulóban mérhették össze tudásukat. 23 iskolából 75 csapat jelentkezett. A négy legjobb csapat Budapesten versenyezhetett a többi régióból érkező csapattal. Ezen a megmérettetésen is kiválóan szerepeltek tanulóink, hiszen nyereményként mindannyian egy Brüsszeli utazásban fognak részesülni a tavasz folyamán.
Tanulmányi kirándulást szerveztünk ebben az évben is a középiskolák 3. osztályos diákjainak, akik megtekinthették a nagyobb egyetemi városainkat, Újvidéket és Szabadkát. Megismerhették az egyetemi épületeinket és az Európa Kollégiumot. 22 középiskolából 240 diák és kísérőtanár vett részt ezen a programon. A kirándulás célja az, hogy a diákokat motiváljuk az itthoni továbbtanulásra.
A Rákóczi Szövetséggel közösen, és nekik köszönhetően is több kirándulást szerveztünk középiskolásoknak. A Diaszpóra és szórvány program keretén belül kétszáz vajdasági diák, 10 és 25 év közötti fiatal látogathatott el Magyarországra. Ezt a programot a Szórványközpontjainkon keresztül bonyolítottuk le, és szerveztük meg. Ezenkívül számos programot, kirándulást, versenyt szerveztünk meg a szövetségnek köszönhetően, hogy csak néhányat említsek még meg, a nyár folyamán Balatonmáriafürdőre utazhatott diákjaink egy csoportja egy táborba, Budapesten részt vehettek a Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán megszervezésre kerülő központi rendezvényen, bekapcsolódhattak a Gloria Victis vetélkedőbe is tanulóink. Szintén a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően további 10 vajdasági fiatal látogathatott el a Sándor-palotába az Aranyév kapcsán Budapestre, ahol Áder János köztársasági elnökkel is találkozhattak.
Ha már említette a középiskolásokat és az itthoni továbbtanulásra való motiválást, beszéljünk a szerb nyelv oktatásának reformjáról is, hiszen végső soron annak is a célja a diákok támogatása az itthon maradásra.
– A reform 2014-ben indult el, és ennek kapcsán a tavalyi év végén elfogadásra kerültek a szabványok a tantárgyra vonatkozólag, és ennek mentén folytatódott a munka. Kidolgozásra kerültek a kimenetek erre a tantárgyra, melynek mentén a Nevelési és Oktatási Fejlesztő Intézet és az EBESZ elkészítette az új programtervezetet a szerb mint nem anyanyelv tantárgyra. Fontos és jó, hogy a standardok kapcsán felállított gondolkodási menet, amely különbséget tesz a homogén és heterogén nyelvi környezetben tanulók között, megmaradt, így a programtervezet A részében előirányzottakat azoknak a tanulóknak kell majd teljesíteniük, akik homogén környezetben élnek, míg a B rész a heterogén környezetben élő tanulóknak lett előirányozva. Ennek a programtervezetnek a közvitája október végén nyílt meg, és az MNT aktívan részt vett benne, és kifejtette véleményét. Ezúton is szeretném megköszönni és kiemelni azoknak a tanároknak, iskoláknak a közreműködést, és a részvételt, akik elküldték hivatalunkba észrevételeiket a programtervezettel kapcsolatban. Szeretném megköszöni a konstruktív hozzáállást, és hogy valóban kifejtették a véleményüket, hiszen a munkacsoport a későbbiek során ezeket a véleményeket szinte teljes egészében elfogadta, és beépítette a végleges programba. Reményeink szerint az Országos Tanügyi Tanács elé kerül hamarosan ez a dokumentum, majd megkezdődik a tankönyvek megírása, és 2019-ben az első, az ötödik, valamint a középiskolák első osztályában a tankönyv a gyerekek elé kerül, és megkezdődhet az oktatás ezen új program mentén. Ezt követően pedig fokozatosan tér át évről évre a többi tagozat is erre az új tervre. Ez nagyon fontos, mert a program szerint a homogén környezetben élő tanulók a továbbiakban az idegen nyelv oktatására vonatkozó módszerekkel fogják tanulni ezt a nyelvet, a heterogén környezetben élő diákok pedig a továbbiakban is a környezetnyelvre vonatkozó módszerekkel fogják a szerb nyelvet elsajátítani. Reményeink szerint ennek az lesz a hozadéka, hogy sikeresebben és biztosabban sajátíthatják el ezt a nyelvet, és ez azt eredményezi majd, hogy nagyobb számban fognak itthon tanulni a diákok a továbbiakban, és jobban tudnak majd itthon érvényesülni a fiatalok.
Eljutottunk a továbbtanulás kérdésig. Mekkora az érdeklődés az MNT által kínált lehetőségek iránt az egyetemisták körében?
– Az MNT immár hetedik éve tudja az ösztöndíjakat kiosztani, és biztosítani azoknak a fiataloknak, akik itthon tanulnak tovább. Ezt a programot is a magyar kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. segítségével valósíthatjuk meg. Idén minden pályázó megkapta az alap ösztöndíjunkat, függetlenül attól, hogy egyetemen vagy főiskolán tanul. Idén így valamivel több, mint ezer ösztöndíjasunk van. Ami újnak számított a pontozásnál, az az, hogy a demonstrátorok körében, aki aktívan részt vett a közösségi élet szervezésében, további plusz 8 pontot kapott az elbíráláson, és 17 demonstrátor esetében ez döntő volt.
A Várady-ösztöndíj pályázatunknál ebben az évben első körben mesterképzésre 40 ösztöndíj került kiosztásra, doktori programra pedig 8. A nagy érdeklődésre való tekintettel második körben is meghirdetjük a Várady-ösztöndíjat, hiszen az első körben 46-an nem kapták meg a támogatást. Akik első körben már jelentkeztek, azoknak a második körben elég az online felületen regisztrálni, akik pedig még egyáltalán nem jelentkeztek, ők a pályázati dokumentációt január 12-ig nyújthatják be a Magyar Nemzeti Tanács irodájában.
Mit lehet tudni a tankönyvekkel való ellátottságról? Esetleg a középiskolák számára van-e kezdeményezés új tankönyvek kiadására?
– Az oktatási minisztérium kérésére elkészítettünk egy terjedelmes listát, amely azon tankönyveket tartalmazza, amelyekre szükség lenne a középiskolai oktatásban, legyen szó fordításról, esetleg új tankönyvek megírásáról. Emlékeztetőül elmondom, hogy az előző két évben hármas szerződések formájában rögzítésre került az oktatási minisztérium, a belgrádi Tankönyvkiadó Intézet és nemzeti tanácsok között az lista, amely tartalmazta azon tankönyveket, amelyek az általános iskolás tankönyvskáláról hiányoztak. Reményeink szerint ez most folytatódni fog és felkarolja a középiskolai korosztályt is, és kiadásra kerülnek majd ő számukra is a hiányzó tankönyvek, amelyek hozzájárulnának az eredményes oktatáshoz, hiszen az alapfokú oktatásban ezek az új tankönyvek már segítik a magyar nyelvű oktatást.
Ezenkívül 2017-es év folyamán a Magyar Nemzeti Tanács közreműködésével új tanterv készült a magyar nyelv és irodalom tantárgyból az általános iskolások első, illetve ötödik osztályos tanulói számára. Az említett tantervek a 2018–2019-es tanévtől kerülnek be az oktatási rendszerbe. A gimnáziumok számára előirányzott tantervek még nem készültek el, ezeknek a kidolgozása folyamatban van.
Az alapfokú oktatás kapcsán a környezetünk, történelem, rajz, zenekultúra, valamint természet és társadalom tantárgyak számára készültek el a tantárgy-kiegészítők, melyek a tanterv szerves részét képezik, azzal összhangban állnak és nagy mértékben hozzájárulnak az említett tantárgyak eredményes oktatásához.
Mik a Magyar Nemzeti Tanács 2018-as tervei, célkitűzései az oktatás terén?
– Az Oktatásfejlesztési stratégiánkkal összhangban a 2018-as évben prioritás marad: az új magyar bölcsődei és óvodai csoportok kialakítása, a Vackor-program, az iskolakezdési csomagok, az iskolabusz- és a napközis program, a felsőoktatási ösztöndíjazás, az egész életen át tartó tanulás, a magyar fejlesztőpedagógia.
A már említett programokat nem tudjuk idén lezárni, ezeket jövőre is folytatjuk. Az óvodafejlesztési programon kívül folytatódik a szakközépiskolák 2015-ben elindított fejlesztése és támogatása. A jövő év elején meg fog jelenni egy pályázatunk a gimnáziumok és a művészeti középiskolák számára. Szeretnénk a középiskolai kollégiumi hálózatot kibővíteni. Nagyon sok tervünk, programunk van még, melyeket a következő évben szeretnénk megvalósítani.
