Slézakova Kovács Editet, a pozsonyi Új Szó igazgatónőjét április 21-én Barcelonában, a MIDAS (Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete) kétnapos közgyűlésén újabb négyéves mandátumra megválasztották az egyesület elnökének. A novemberi újvidéki tanácskozáson, amikor itt járt nálunk, alkalom nyílt egy interjú erejéig visszaemlékezni az elmúlt esztendőre.
A MIDAS elnök asszonya
Milyen évet zárt a MIDAS?
- A MIDAS sikeres és nagyszerű évet zárt. Már csak azért is, mert 2016-ban a Magyar Szó a MIDAS tagjai közé került, és a múló esztendő azzal telt, hogy az új tagunk bekapcsolódott a munkába. Őszintén örülök, hogy a Magyar Szót a sorainkban tudhatjuk, azért, mert én is magyar vagyok, magyar lapot képviselek az egyesületben, és most már a Magyar Szó is ehhez a családhoz tartozik. Kiváló volt a barcelonai közgyűlésünk, építő jellegű és előremutató. Két study visit programot is sikerült megszerveznünk, ami nem szokványos, mert korábban általában csak egyet tudtunk összehozni. Mind a kettő látogatásos szakmai, majd egy hetes összejövetel volt, és roppant hasznosnak és jó hangulatúnak mondható, legalábbis a fiatal újságíróktól ilyen visszhang érkezett. Több alkalommal, konferencián, összejövetelen és tanácskozáson beszélgetéseket folytattunk arról, hogy mi is történik jelenleg a piacon. Miután napilaposok lévén az online tapasztalatainkat megosztottuk egymással, kerestük a megoldást, hogyan lehet sikeresen ötvözni a kettőt. Egyszóval jó év volt ez.
Talán az hozott előrelépést a napilapok esetében a 2017. évben, hogy a menedzserszerű irányítás és a projektumokhoz való viszonyulás kérdése felmerült.
- Igen, így van. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan alakult a MIDAS eddigi élete, és azt kell mondanom, érdekes visszatekinteni a kezdeti időszakra, amikor csak ismerkedtünk egymással, egyikünk se igazán tudta, milyen a másik kisebbségi lap, a körülményeiket, gondjaikat, ezért – hogy úgy mondjam – önmagunkkal és egymással voltunk elfoglalva. Most is önmagunkat próbáljuk jobb helyzetbe hozni, de már nem a régi bezárt körben mozgunk, hanem továbbléptünk, próbáljuk a technológiához, a körülményekhez alkalmazkodva, új elképzeléseket és dolgokat átadva egymásnak megvalósítani a kitűzött céljainkat. Úgy is fogalmazhatnék, hogy beért a MIDAS, igazán felnőtté vált.
Talán elérkezett az ideje, hiszen 2018-ban éppen nagykorú lesz a szervezet, a 18. születésnapját ünnepli.
- Igen, igen, tényleg így van, és ezért is örülök a második négyéves mandátumnak, mert nekem adatik meg, hogy a MIDAS-t továbbvezessem a felnőttkorában. Az ember azt gondolná, hogy nem is olyan nagy dolog egy ilyen egyesületet irányítani, de mondhatom, néha annyira össze tudnak jönni a feladatok, különösen a közgyűlés és az igazgatótanács ülése idején, hogy alig győzzük a sok munkát. Most például a katalán helyzet okán hetente többször órákig skype-os megbeszélést folytatunk a MIDAS főtitkárával, próbáljuk intézni a legfontosabb teendőket. De én magam ezenkívül nagyon sok helyre eljárok, pl. legutóbb Svájc szlovákiai nagykövetével tárgyaltam a rétorománok helyzetéről. Mindez számomra nem feladat, hanem magától értetődő kötelesség, küldetés.
Slézakova Kovács Edit a Magyar Szót tanulmányozza (Ótos András felvétele)
Előfordulhat, hogy 2018-ban a MIDAS még inkább betör, közelebb kerül az Európai Unióhoz és az Európai Parlamenthez.
- Mi már ott vagyunk az európai struktúrában. Az eddigi tevékenységünk nem volt hiábavaló, hiszen ha azt mondjuk, hogy MIDAS, azért vannak emberek, akik felkapják a fejüket, és azt mondják: én tudom, mi az. Ez annak a lobbitevékenységnek az eredménye, amit az elmúlt sok-sok évben folytattunk. Azért tettük mindezt, mert szerettünk volna előrelépni, és ez sikerült is. Mondok egy példát: amikor az eurót bevezették, azt egy kampány előzte meg az európai uniós tagállamokban. Ennek az volt a célja, hogy az eurót megismertessék az emberekkel, elmagyarázzák nekik a lényeget. Igen ám, de amikor a kommunikációs kampányeszközökre szánt pénzt megszabták és elkülönítették, akkor arra senki sem gondolt, hogy azokban az országokban, ahol az eurót bevezetik, milyen nemzeti kisebbségek élnek, és hogy azok mekkora lélekszámúak. Senki se mondta azt, hogy jól van, most ennek a pénznek egy bizonyos százalékát a kisebbségekkel folytatott kommunikációra kell fordítani. Azt viszont tudjuk, hogy a kisebbségek elsősorban a saját napilapjukat olvassák, abból tájékozódnak, sőt sokan más újságot nem is vesznek a kezükbe. Magyarán ez azt hozta magával, hogy az euróról folytatott kommunikációból a kisebbségeket teljesen kifelejtették. A mi lobbitevékenységünk arra irányult, hogy erre rámutassunk, hogy ez többé ne forduljon elő.
Sikerült tudatosítani az európai uniós struktúrákban a kisebbségekkel való kommunikáció fontosságát?
- Nagy munkánk van benne. Úgy hiszem, elértük a célunkat, amikor tudatosítottuk, hogy a reklámügynökségeknek, amelyek megnyerik a pályázatot, vagy akik kötelesek a polgárok felé kommunikálni bizonyos dolgokat, az is feladatuk, hogy a pénzt többek között a kisebbségek tájékoztatására fordítsák. Ne tessék kihagyni a kisebbségeket, kérem. A legjobb úton haladunk afelé, hogy a kommunikációra szánt összegek bizonyos százaléka a kisebbségi nyelvű napilapok felé irányuljon. A pályázatoknak, reklámszövegeknek a kisebbségi sajtóban meg kell jelenniük. Az Európai Bizottságnak a helyi tagjai ma már gondolnak arra, hogy az adott országban kisebbségek is élnek, és velük a saját anyanyelvükön kommunikáljanak.
A pozsonyi Új Szó, a szlovákiai magyarok egyetlen napilapja háza táján milyen újdonság várható?
- Nagy meglepetést hoz 2018 januárja, mert új kiadóházba kerül az Új Szó és a hétvégi kiadványunk, a Vasárnap. Új tulajdonos veszi át az irányítást, aki nem szakmai, hanem pénzügyi befektető. Jóllehet már van egy kiadóház Csehországban, de az Új Szó és a Vasárnap nem a meglévő kiadóházba, hanem egy külön kis cégbe fog bekerülni, és ezzel egy magyar nyelvű kiadó jön létre.
Az új tulajdonos magyar?
- Nem, szlovák.
Milyen indíttatásból vette meg az újságot, mi a célja?
- Azt mondja, hogy igazán egyedi az a kisebbségi csoport, amelyet a szlovákiai magyarok alkotnak, s ők ehhez a kisebbségi csoporthoz közvetlen hozzáférést szeretnének kapni. Magyarán szeretnék kihasználni azt a lehetőséget, hogy az adott lapok által a szlovákiai magyarokkal közvetlenül lehessen kommunikálni. A másik dolog pedig az, hogy ezzel szeretnék a mediális tevékenységüket bővíteni. Ennyit tudunk, a többi majd kiderül.
Milyen beleszólása van az alapítónak a szerkesztéspolitikába?
- Az új tulajdonosnak létezik egy etikai kódexe, ami arról szól, hogy az egyik oldalnak, az újságíróknak hogyan kell viselkedniük, a másik oldalról pedig az áll benne, hogy a kiadónak mik a kötelességei a szerkesztőség irányában. Az adott etikai kódexszel megismerkedtek a szerkesztőség dolgozói, elfogadták, úgy érezték, hogy nem kell semmivel sem kibővíteni, mert ez így számukra megfelelő. Ez lesz a kiindulópontja egy korrekt szabályrendszeren alapuló korrekt együttműködésnek.
