Könyves rovatunkban e héten is a Szabadkai Városi Könyvtár felnőtt- és gyermekosztályáról leggyakrabban kölcsönzött könyveket listázzuk, Berényi Eszternek és Omerović Helénának, a városi könyvtár tájékoztató könyvtárosainak köszönhetően, valamint a könyvtár legújabb könyvei közül egy olyan kiadványra hívjuk fel a figyelmet, amely a kortárs török irodalom legnevesebb szerzőjének, az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is ott élő Orhan Pamuknak magyarul legutóbb megjelent sikerkönyve. A krimiszerűen izgalmas kiadvány egyfajta Isztambul-regény, amelyet a szerzője olyan aprólékosan díszít és bonyolít, akár egy míves keleti szőnyeget.
FELNŐTTOSZTÁLY
1. Nora Roberts: A tanú (Gabo)
2. Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt (Könyvmolyképző)
3. Jo Nesbø: Hóember (Animus)
4. Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában (Európa)
5. Vámos Miklós: Lehetetlen + Rögtön (Európa)
GYEREKOSZTÁLY
1. Geronimo Stilton: Karácsonyi manók titka (Alexandra)
2. Zdenek Miler: A vakond és a karácsony (Móra)
3. Fehér Ferenc: Újév az erdőn (Forum)
4. Carlos Busquets: Meseszép karácsony (Alexandra)
5. Gaby Scholz: A karácsonyi angyal kalandjai (Alexandra)
KÖNYVAJÁNLÓ
Orhan Pamuk: A piros hajú nő (Helikon)
Orhan Pamuk korábbi műveiben már megszokhattuk, hogy határtalan mesélő kedvű szerzővel van dolgunk, aki szinte boszorkányos ügyességgel szövi története fonalát, és legyen az bármilyen nagy lélegzetű mű, rabul ejti olvasóját, és több száz oldalon át is szinten tartja az érdeklődését. Mindeközben nemcsak történetet mesél, hanem Törökország, elsősorban Isztambul, illetve a török néplélek, gondolkodásmód, hagyományok és szokások is előtérbe kerülnek, így az olvasó sajátos irodalmi turistavezetésen vehet részt, és megismerheti az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Pamuk jelen regényében, A piros hajú nő címűben sincs ez másként, ráadásul az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és fiatal segédje kalandos históriájának apropóján a civilizációk irodalmi alapjainak párhuzamaira terelődik benne a figyelem. A Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Királyok könyvéből Rusztem és Szuhrab története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig elgondolkodhat arról, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre, különösen akkor, ha az ember a múltnak mélységes kútjába tekint.
