Az intézkedés a hadseregben 637 katonát, a csendőrség felső köreiben négyszáz embert érint, míg a vallásügyi hivatalban 341-et. A hivatalos indoklás szerint az elbocsátottak terrorszervezeteknek vagy a nemzetbiztonság ellen tevékenykedő hálózatoknak voltak tagjai.
Törökországban tavaly, a mintegy 240 halálos áldozattal járó júliusi puccskísérlet után, rendkívüli állapotot vezettek be. A kormány azóta rendeletekkel irányítja az országot és több mint 111 ezer állami alkalmazottat elbocsátott, legalább 32 ezret pedig felfüggesztett állásából. A bezáratott intézmények száma megközelíti az ötezret.
Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé az incidensért, de a megtorlás nem kizárólag a tényleges puccsistákat sújtja, hanem a mozgalom feltételezett támogatóit, valamint más, az állam biztonságát fenyegető terrorszervezeteket is, köztük a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) militánsait és szimpatizánsait.
A PKK 1984 óta folytat fegyveres harcot a kurd kisebbség függetlenségéért az ország keleti és délkeleti részében.
Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
