2024. április 20., szombat

Ronaldo, Messi és a matekdoga

Az Árpás család életében meghatározó szerepet tölt be a hit, Fotó: Fehér Rózsa

Az Árpás család életében meghatározó szerepet tölt be a hit, Fotó: Fehér Rózsa

„Ha egyszer a pedagógus szereti a munkáját, akkor jó pedagógus lesz. Ha szereti tanulóit úgy, mint apja és anyja, akkor jobb pedagógus lesz annál, aki minden könyvet elolvasott, de nem szereti sem a munkáját, sem a tanítványait. Ha pedig egyesíti önmagában munkájának s tanítványainak szeretetét, akkor tökéletes pedagógus.” (Lev Tolsztoj)

A péterrévei Árpás házaspár egyik tagja sem pedagógusnak készült: Tímea okleveles vegyészmérnökként, Attila informatikusként szerzett diplomát, de mindketten a péterrévei Samu Mihály Általános Iskolában tanítanak, Tímea matematikát, Attila informatikát és matematikát. Elhivatott tanárok lettek, akik szeretik a katedrát és szeretik a diákokat.

„Amikor a csengetéskor nem rohannak ki, mert jó volt az óra vagy amikor magyarázat közben látjuk az arcokon az aha-effektust – ezek azok a pillanatok, amelyekből építkezni tudunk. Máskor meg ott az ellenállásuk, amit valahogy – hol a lelkiismeretükre játszva, hol egyéb trükkökkel – le kell fegyverezni. Állandóan kihívásokkal szembesülünk, és nincs kész recept a megoldásukra.”

Mindketten azt vallják, hogy fegyelem nélkül nem lehet dolgozni az órán, Tímea ezért kezdetben nagyon szigorú az ötödikesekkel. „Megszeppenve mennek ki az első órákról, de mire eljön az az idő, hogy már egy-két szóval is kordában tudom őket tartani, azt is meglátják bennem, hogy jó szívvel fordulok feléjük. Ha azt látom óra közben, hogy fel kell rázni valamivel a csapatot, lazító percet tartok, kimozdítom őket a dekoncentrált állapotukból, és az csodálatos érzés, amikor már egyetlen szóval is vissza tudom őket rendezni a fegyelmezettségbe. De erre rámegy a teljes szeptember.” Tímea úgy fogalmaz: ilyenkor már a kezéhez simul az osztály. Ahhoz viszont, hogy ezt elérje, mindenkire oda kell figyelnie és mindenkihez külön meg kell találni a kulcsot.

„A tanár személyisége fontosabb mint a tanított tantárgya.” (Karl Augustus Menninger)

Attila szeme előtt gyakran ott lebeg egykori matematikatanára, Biacsi Sándor példája, akivel egy évig együtt is dolgozhatott. „Sokat jelentett ez nekem. A szünetekben elmondtam neki, hogy én hogyan csinálom, ő bölcsen végighallgatott, és ha kellett, tanácsot is adott. Tőle tanultam, hogy tartsak ki akkor is, ha falba ütközöm. A tanáriban is az ő helyét örököltem meg – szeretnék méltó lenni hozzá.”

A jó tanár nemcsak tanít, hanem nevel is, amit megnehezít az, hogy sokféle családból, sokféle szokással kerülnek iskolába a gyerekek. Tímea osztályfőnök is, ami plusz kihívást jelent minden pedagógusnak. „Mikulásra kihúztuk egymás nevét az ajándékozáshoz, és amikor eljött az átadás pillanata, azt kértem tőlük, hogy egy-egy szép mondattal is ajándékozzák meg a másikat. Elsőre nehéz feladatnak bizonyult, de aztán beindultak, és sikerült minden arcra mosolyt csalni vele. Nekem azt köszönték meg, hogy megértő vagyok velük. Megérezték azt, hogy a szigorúság páncélja mögött mély szeretet van bennem.” Sajnos egyre több az olyan család, ahol odafigyelésből, szeretetből nem jut elég a gyerekeknek.

„Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk.” (Pilinszky János)

Az advent az Árpás családban különleges időszak. A gyerekek, az öt éves Pál és a 12 éves Anna is tudják már azt, hogy ez a várakozás ideje és mindkettőjüknek van adventi naptára is. Azt még nem igazán érzékelik, hogy ez egyben az elcsendesedés, a böjt és a több ima ideje is, de apró kis lemondásokkal már gyakorolják. Azt, hogy a családnak nincs televíziója, senki nem éli meg lemondásként, hiszen számítógépen választott tartalmakat, klassz meséket néznek. Tímea elmondása szerint az esték ebben az időszakban is mesével zárulnak. „A Karácsonyi történetek a kicsi csillagról című mesét olvassuk, ami egy csillagról szól, amely eljön a földre, hogy lássa, hogyan ünneplik az emberek a karácsonyt és közben naponta találkozik váratlan helyzetekkel, amikor segítségére tud lenni másoknak. Keresi a küldetését, mint minden ember. Vasárnap az ebédnél gyertyát gyújtunk és énekelünk. A hitünk meghatározó az életünk minden területén: a munkában, a kikapcsolódásban és az ünneplésekkor. A karácsonyfát együtt díszítjük fel. A gyerekek azt tanulták, hogy a karácsony Jézus születésének az ünnepe, és mivel ő megajándékozott bennünket azzal, hogy közénk jött, mi is megajándékozzuk egymást – ők is nagyon készülnek a nekünk szánt meglepetésekkel… A legfontosabb mégis az, hogy belül legyen ünnep.”

Szerencsére a szülőkhöz is még haza tudnak járni: egyikük szüleinél ebéd-, a másik nagyszülőknél vacsoravendégek karácsonykor. De a mézeskalács a gyerekek kotnyeleskedésével és kísérletezésével, otthon készül.

„Nincsenek hibák, csak leckék. A fejlődés próba-szerencse folyamat, azaz kísérletezés. A „sikertelen” kísérletek éppúgy a folyamat részét képezik, mint az „eredményesek”. (Cherie Carter-Scott)

Biacsi Sándor egyik legfontosabb tanítása szerint a matematikában mindössze 20 százalék az anyag, 80 százalék a csomagolás, és ez utóbbitól függ az, hogy mit visznek magukkal a gyerekek abból a 20 százalékból.

A matematikával különösen nehéz dolga van a tanároknak, találékonynak kell lenni ahhoz, hogy érdekelje a diákokat a tantárgy, és meg is értsék azt. Attila például aktuális élményanyagokhoz vagy a zenéhez nyúl. „Amikor a hetedikesekkel készültünk dolgozatírásra, épp a Bajnokok Ligája ment, ezért az egyik feladatban Messi és Ronaldo góljainak a számát kellett hatványok segítségével kiszámítani. A feladat nehéz volt, mégis lázba hozta őket. Pitagorasz tételét pedig egy magyar nóta dallamára tanítottam, így könnyebben hangolódtak rá a tétel alkalmazásának az elsajátítására is.”

Attila szerkeszti az iskola honlapját, a Despacito zenéjére klipet készített a péterrévei diákok gyerekheti programjairól és videotanárként is igen aktív, sőt néhány éve a Magyarországon meghirdetett Ki a legjobb videotanár? nevet viselő versenyen bekerült a legjobbak közé. „A 2009/2010-es tanévben készítettem el első oktatóvideóimat, akkor még némafilmként jelentek meg ezek a 10–15 perces videók. Az ötletem nagyon jó visszhangra talált. Legnagyobb segítséget a 6. osztályban jelent, amikor a szerkesztést tanuljuk. Az órán elindítom kivetítőn a szerkesztés menetét bemutató oktatóvideót, és eközben a diákok között járkálva segíthetek is nekik – szinte két tanár van ilyenkor az órán. Ha pedig valaki egy-egy lépést elfelejtett, odahaza is megnézheti a videót, és már dolgozhat is tovább.”

Árpáséknak ma már nem állást, hanem hivatást jelent a tanítás. Tímea boldog, hogy a tudását átadhatja a gyerekeknek. „A helyemen vagyok. A kémcsövek még mindig lázba tudnának hozni, de már nem laboratóriumban, hanem a katedránál.” Attila szinte az iskolapadból került az iskolapad elé, a gyerekek mellett lett belőle tanár. „Több mint 20 éve vagyok a pályán, és bár egyre nehezebb, én a következő húszat is csak az iskolában tudom elképzelni.”