Ma teszi le hivatali esküjét a kétpárti osztrák kormány, amely ellen máris demonstráció készül. Az új koalíció programját a hét végén Bécsben mutatta be Sebastian Kurz, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, kancellárjelölt és Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, leendő alkancellár; ismertették a kabinet személyi összetételét is.
Bécsben a hét végén létrejött a koalíciós megállapodás, aláírói ismertették az új kormány programját és összetételét is. Az októberi parlamenti választás eredményeként így ma megalakulhat az ÖVP–FPÖ alkotta kormánykoalíció, a 31 éves Sebastian Kurz kancellárral az élen. A politikus a legfiatalabb miniszterelnök az EU-ban, ahol mindenki elismeri politikusi tehetségét; sokan ifjú titánként emlegetik.
Az ÖVP hét miniszterrel és a kancellárral, míg a kisebbik koalíciós partner, az FPÖ hat miniszterrel, köztük az alkancellárral képviselteti magát a kormányban. Megalakul egy új minisztérium is, amely a nők ügyeivel foglalkozik, élére Juliane Bogner-Strauß kerül.
A kulcstárcák közül a pénzügyit (Hartwig Löger), a gazdaságit (Margarete Schramböck) és a mezőgazdaságit (Elisabeth Köstinger) a Néppárt, míg a védelmit (Mario Kunasek), a külügyit (Karin Kneissl) és a belügyit (Herbert Kickl) a Szabadságpárt kapta meg. Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, amelyek annak kapcsán merültek fel, hogy a védelmi és a belügyi tárca is a pártja felügyelete alá került.
Az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) azonban továbbra is tiltakoztak amiatt, hogy a két minisztériumot egyetlen párt irányítja. Az SPÖ szerint megengedhetetlen az ilyen hatalmi koncentráció.
A kormányprogram és a kabinettagok névsorának ismertetése után Kurz azt ígérte, hogy hazájában a jövőben jobb lesz az élet. Kijelentette: Ausztriának sokszínű országnak kell lennie, de olyan alapértékekkel, amelyek mindenkire érvényesek, s ahol a munkával érvényesülni lehet.
Strache nem ígért csodákat, csak számtalan apró lépést a helyes irányba. Megismételte pártja elkötelezettségét az EU mellett.
Kurz ehhez hozzáfűzte: kormánya világos európai irányt fog követni, ezért számítani lehet rá az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodása (CETA) és az Oroszország elleni szankciók ügyében is. Strache is megerősítette ezt, bár ő jobban szeretné, ha feloldanák az oroszok elleni nemzetközi büntetőintézkedéseket.
A 183 oldalas kormányprogram adókönnyítéseket, bürokrácialeépítést, a migránsokra vonatkozó szigorításokat és a két párt szavazóinak kedves intézkedéseket tartalmaz. Kilátásba helyezi a rendőrség megerősítését, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, de ígér klíma- és energiastratégiát is.
Kurz külön felhívta a figyelmet az adóreformra. Elmondta: az adók aránya a bruttó hazai össztermékben (GDP) a kormányzati ciklus végére 40 százalék körüli mértékre süllyed, 2019-ben pedig bevezetik a havi 1500 eurós juttatást a szociálisan rászoruló családoknak, továbbá a rugalmasabb munkaidőt, a minimálbiztosítást és az 1200 eurós minimálnyugdíjat.
Az ellenzéki NEOS szerint a program sok kérdést vet fel. A liberális párt a kormány szakmaiságát is kifogásolja, tekintettel arra, hogy csupán (a korábbi külügyminiszter) Kurznak van kormányzati tapasztalata.
Másoknak a koalíció összetétele nem tetszik. Politikai, társadalmi és civil szervezetek, szövetségek, illetve közismert személyek ezért mára tüntetést jelentettek be bécsi helyszínnel. A megmozdulás résztvevői a kormány felesketése és a „jobboldali fordulat” ellen akarnak tiltakozni.
