2024. április 19., péntek

Városnév-változtatás referendum nélkül?

Nagybecskereken igencsak felkavarta a kedélyeket az újabb városnév-változtatási kezdeményezés. A Petrovgrad egyesület szerint ugyanis itt az ideje, hogy a legnagyobb bánáti város, Zrenjanin „kapja vissza” a Petrovgrad nevet. Ezt azzal támasztják alá, hogy jövőre lesz Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való csatolásának századik évfordulója.

A Petrovgrad egyesülethez, amelynek elnöke Budimir Jovanović, ismert nagybecskereki üzletember, tizenkét szervezet csatlakozott. Szerintük nem tolerálható tovább, hogy Zrenjanin legyen az egyetlen város Szerbiában, amelynek a neve még a kommunista időkhöz köthető. A város névadója Žarko Zrenjanin, a Jugoszláv Kommunista Párt vajdasági titkára, akit 1942-ben lőttek agyon a németek Versec közelében.
Az egyesület számos konkrét akciót tervez, annak céljából, hogy a város közvéleményét meggyőzze arról, hogy a névváltoztatás indokolt.
– A napokban egy kiáltványt teszünk közzé, amelyben ezeket az információkat közölni fogjuk. Emellett számos tribünt tartunk, nyomtatott kiadványokat készítünk, művelődési rendezvényeket szervezünk. Azért, hogy kapcsolatot teremtsünk az emberekkel, hogy közöljük az elképzeléseinket, hogy halljuk mások véleményét, mert mi demokratikus beállításúak vagyunk. Természetesen nincs szándékunkban, hogy megkérdőjelezzük bárkinek a jogát, különösen nem a nemzeti közösségekét, amelyeknek meg kell, hogy legyen a maga városneve, mint például a magyar közösségé a Nagybecskerek, amit mi tiszteletben tartunk – mondta Budimir Jovanović.
Nagybecskereken eddig többször is kezdeményezték a város nevének a megváltoztatását. Erről referendumot is tartottak, 1992-ben. De a részvétel 50 százalék alatti volt, ráadásul a szavazók többsége a Zrenjanin név megtartása mellett voksolt. A kezdeményezés nem sikerült, de 2004 végén, a város főterén felkerült talapzatára I. Petar Karađorđević lovas szobrának a másolata, amelyik az egykori Petrovgrad főtéren állt a két világháború között.
A városok nevének a megváltoztatása a kilencvenes években rendszerint állami dekrétummal történt. A többség számára azonban a legelfogadhatóbb eljárás a referendum. A jelen helyzetben viszont egyesek szerint az sem lehetetlen, hogy a haladó-szocialista hatalmi többséggel próbálják majd elfogadtatni a város nevének a megváltoztatását.
– A kezdeményezés egyik célja a polgárok megtévesztése. Az, hogy a politikai megosztás triviális, nem pedig lényegbevágó dolgokon történjék. Nekünk olyan kezdeményezések kellenek, amelyek segítségével kijutunk ebből a szörnyű válságból, melyben vagyunk. Nem pedig, hogy azzal foglalkozzunk, hogy hívják a városunkat, vagy hasonló dolgokkal. Az egyetlen legitim döntésnek demokratikusnak kell lennie: egyedül a referendumon születhet törvényes döntés, amely elfogadható lesz – nyilatkozott Miroslav Samardžić, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája.
A közhangulatból ítélve azonban nem mindenki támogatná a városnév-változtatást. A kétkedők azt is felhozzák, hogy a Béga-menti város alig egy évtizedig viselte a Petrovgrad nevet. Ráadásul szerintük Péter király nem tett sokat a városért. Ugyanakkor – évszázadokon keresztül – Becskerek, illetve Nagybecskerek volt a város neve.
– Úgy gondolom, hogy olyan megoldást kellene találni, amely egybefogná mindhárom javaslatot. Vagyis a város neve legyen egyszerre Zrenjanin, Becskerek és Petrovgrad. Mindenki válassza, amelyiket akarja. A képtelenségek városában élünk: van folyó nélküli hidunk, van víz nélküli víztornyunk, sör nélküli sörgyárunk, akkor miért ne lenne háromnevű városunk? Mindezzel együtt egy szép turisztikai látványosság lehetnénk – mondta a nagybecskereki Dragan Nedeljkov.
Egyesek a városnév-változtatással járó kiadásokra figyelmeztetnek, mások úgy gondolják, hogy az egész valójában egy politikai elterelő hadművelet.
– Szerintem ez a kezdeményezés tárgytalan. Egyrészt a leghosszabb ideig Becskereknek, Nagybecskereknek hívták. Másrészt pedig már volt ilyen kezdeményezés a kilencvenes években, hogy megváltoztassuk a városunk nevét – és nem sikerült. Ha netán a városnév-változtatás mégis megtörténne, akkor minden dokumentumot ki kellene cserélni – az pedig még egy kiadás az emberek számára. Kozmetikai lépésről van szó, hogy eltereljék az emberek figyelmét a fontosabb dolgokról. Közben elhallgattak a vízgyárról, a kerülőútról – mondta Dorogi Endre.
A nagybecskereki önkormányzatban egyelőre nem reagáltak a városnév-változtatási kezdeményezésre. Ez részben érthető, hiszen civil kezdeményezésről van szó. Az viszont meglepő, hogy a II. világháború veteránjai közül eddig még senki nem foglalt állást.