Úgy gondolom Rachel Allent nem nagyon kell bemutatnunk olvasóinknak, hiszen biztosan sokan ismerik a TV Paprikából, vagy más tévéadó műsorából, több sorozata révén, vagy akár könyvei által.
Az ételei egyszerűek, gyorsak, ízletesek és még látványosak is. Könyvei szintén mindezt tisztán tükrözik. Sok kezdő szakács/szakácsnő gondolja úgy, hogy ha például vendégeket vár, akkor valami nagyon bonyolult, extra étellel kell elkápráztatnia a vendégeit. Pedig sokszor az egyszerű a különleges, a letisztult a több. Receptjei tökéletesek akkor is, ha csak a szűk családnak keresünk valami ínyencséget, de nem hagynak cserben akkor sem, mikor vendégeket várunk. A receptek jól érthetőek, szinte minden ételt nagyon könnyű elkészíteni. Az alapanyagok sem extrák, nagyon könnyen beszerezhetőek néhány kivétellel, ezeket viszont könnyedén lehet helyettesíteni. Gondolunk itt olyanra, hogy bárányhúst ír a recept, ami nálunk igen ritkán kapható, de tökéletesen elkészíthető például disznóhúsból is.
Allen 18 éves korában iratkozott be a Ballymaloe Főiskolára. A diploma megszerzése után a Ballymaloe House Hotelben főzött, végül visszatért a receptek tesztelésére, majd tanítani az iskolában. Ezt követően, mielőtt még visszatért volna a Ballymaloe Cookery Schoolba, egy ideig Vancouverben vendéglátósként dolgozott. Allen jelenleg tengerparti otthonában él Cork megyében férjével, Isaac-kal, (Darina Allen televíziós szakács fiával) és három gyermekükkel, Joshuával, Scarlettel és Lucca Allen-nel.
2004 szeptemberében az ír RTÉ televízió sugározta Allen első sorozatát a Rachel kedvenc ételeit Írországban, amelyet hamarosan Ausztráliában, Kanadában és Európában, valamint másutt is sugároztak. A Gill & Macmillan által kiadott könyv, a Rachel Favorite Food című könyve kísérte a sorozatot. Két további tévésorozatot is könyvek követtek: Rachel kedvenc étele barátainak és Rachel kedvenc ételei otthon. Ez utóbbi a Create 2010-es amerikai televíziós műsorának részét képezte az Egyesült Államokban. Rachel ezután hazatért Írországa, ahol azóta is legnagyobb szenvedélyének adózik – ami egyúttal legtöbbünk szenvedélye is recepttárából: az édességeknek.
A pompás desszertektől a délutáni teáikig, a gyerkőcöknek készített finomságoktól a vacsorapartikat megkoronázó cukrászkülönlegességekig Rachel mindent bemutat nézőinek. A legtechnikásabb, igazi konyhaművészeti kihívást jelentő desszertek, torták és cukrászsütemények mellett Rachel az általa használt módszerekről, trükkökről és konyhai tippekről is mindig rövid összefoglalóval szolgál, hogy a lehető legjobb és legfinomabb édességeket tehessük az asztalra.
Könyvei egyébként karácsonyi ajándéknak is tökéletesek, mert bárki örülni tud egy ilyen szép és nagyon jó szakácskönyvnek. Általában több fejezetre oszlik, különböző témánként csoportosítva, például: nagy ünnepek, ahogy anyukám csinálta, piknik és kirándulás stb. Fejezetenként körülbelül 9–14 recept van a könyvekben. Nagy formátumúak, könnyű kihajtani, és szépek a bennük lévő fotók is.
A Sütinapló egy olyan sorozat, amelyben Rachel a saját tapasztalatain keresztül mutatja be, hogy a sütemények hogyan játszhatnak és játszanak fontos szerepet a családi és baráti kapcsolatokban bővelkedő életben. Bebizonyítja a nézőknek, hogy a torták és sütemények jelentősége sokkal nagyobb a hagyományos ünnepségekhez köthető, mindenki által ismert szerepnél. „Naplója” az élet számos eseményét tárja a szemünk elé – a nagy családi összejövetelektől egészen a baráti kávézásokig –, melyek fényét egy-egy cukrászművészeti remekművel még tovább lehet emelni. Lehetünk bárhol, csinálhatunk bármit, Rachel bebizonyítja, hogy minden hangulathoz vagy pillanathoz lehet megfelelő süteményt találni. Gondolhatunk itt muffinokra, cupcake-ekre, brownie-kra, blondie-kra, lélegzetelállító, háromrétegű tortákra vagy elronthatatlan piskótaszeletekre is. Tévés sorozataiban számos ötletet hallhatunk a tortabevonatokról és díszítésről, sütésről és tálalásról, a sok jó tanács mellett pedig a leglenyűgözőbb sütemények elkészítésének fortélyait is elleshetjük, melyek remek alapot nyújthatnak saját sütinaplónk megkezdéséhez.
Egy nemrégiben adott interjúban elmondta, hogy számára ez egy csendes, megnyugtató tevékenység, ám azt is elárulta, hogy néha azért kicsit bűnösnek érzi magát, amiért kevés ideje jut a családi életre, hiszen élete nagy részét a tévézés mellett a Cork’s Washington Streeten márciusban megnyílt éttermükben kell töltenie.
Az idén nyáron forgatta a rizsről szóló dokumentumfilmjét, amelyet Japánban vett fel a BBC, és a 4. csatornán szerepel egy főzős játékban, a Saját Konyha Szabályzatban, valamint egy észak-ír élelmiszerekről szóló programban.
Az éttermi munkát nagyon szereti, sőt élvezi, hogy ő maga is ott lehet. Kicsit meglepődnek a vendégek, amikor meglátják őt magát is ott dolgozni személyesen, de úgy gondolja, hogy ez így működik. „Szeretek találkozni az emberekkel, és köszönetet mondani, amiért megtisztelnek bennünket látogatásukkal, bejönnek és nálunk költik el pénzüket, nagyon szeretem látni, hogy boldogok egy-egy jó vacsora után” – mondta.
A közelmúltban kritikák is érték a cukros, édes receptek miatt. Erre így reagált: „Természetesen kevesebbet kellene fogyasztanunk, és tudom, hogy ez sokak számára nagyon komoly probléma, de megmosolygom azt is, amikor egyesek arról beszélnek, hogy a káros fehér cukrot kókuszcukorral vagy valamilyen más formában helyettesítik. Tudniuk kell, hogy attól az még mindig cukor, nem feltétlenül egészségesebb, hanem talán divatosabb, de valójában félrevezető is lehet, hogy az emberek meg vannak győződve arról, hogy ha nem fogyasztanak finomított cukrot, búzát vagy tejterméket, akkor egészségesebbé válnak. Mint mindenben, itt is van mérték, és ezt mindenkinek magának kell kialakítania.”
