A szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban találkozott pénteken Mladen Šarčević szerbiai, és Blaženka Divjak horvát oktatási miniszter abból az alkalomból, hogy tizenöt éve létezik horvát nyelvű oktatás a horvát kisebbség részére. Ahogyan azt Mladen Šarčevićtól hallhattuk, a találkozó folyamán több téma is felmerült.
– Fejlődés tapasztalható és nagyon fontos, hogy ne hagyjuk ennyiben. Az ígéreteinket be kell tartanunk, arra vonatkozóan, hogy a horvát közösség tegye meg az első lépéseket a digitális tankönyvek használatának irányába. Ezekben a napokban kidolgoztuk azokat a feltételek, amelyek remélhetőleg Szerbia-szinten elfogadásra kerülnek. Ma volt az első nyilvános vita épp a tankönyvekre vonatkozó új törvénnyel kapcsolatban. A horvát oktatási miniszterrel beszélgettünk az iratkozási tervekről is, és arról biztosítottam a kolléganőmet, hogy nemzetiségtől függetlenül minden gyerekről egyformán gondoskodunk. Mindenkinek joga van tanulni, képezni magát. Az országnak ehhez minél jobb feltételeket kell teremtenie, hogy minél jobb eredményt mutathassunk fel ezen a téren – emelte ki a szerbiai oktatási miniszter.
– Elégedettséggel nyugtázom, hogy az általános iskolákban megoldódott a horvát tankönyvek kérdése. A következő lépés természetesen a középiskolás tankönyvek megoldása lenne. Ez ügyben felmerült a digitális tankönyvek ötlete, amely sokkal kézenfekvőbbnek tűnik – mondta Blaženka Divjak. – Beszélgettünk továbbá a horvát nyelvi tanszék és lektorátus létrehozásáról Szerbiában, ez is egy fontos lépés lenne a horvát nyelven oktatók képzése szempontjából. A tervek között szerepel, hogy a szerbiai oktatási miniszter Horvátországba látogasson.
A két oktatási miniszternek a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban tett látogatásán ott volt Vicsek Annamária, a szerbiai oktatási minisztérium államtitkára is. Azt kérdeztük tőle, miért fontos az, hogy államtitkárként jelen van, holott sokan a vajdasági magyar oktatás fájó pontjaként élik meg, hogy megszűnt a társadalomtudományi-nyelvi szakon a másodikos magyar osztály.
– Éppen ezért tartom fontosnak, hogy az iskolába járó tanulók, az ott oktató pedagógusok és az igazgató is érezzék a támogatásomat, hogy a problémákról nyíltan beszélünk. Az, hogy nem került jóváhagyásra ennek a másodikos osztálynak a megnyitása, egy határozott minisztériumi döntés, amely sajnos most már megmásíthatatlan. A vajdasági magyar oktatás szempontjából ez egy fájó pont, ám az is tény, ami a mérleg másik serpenyőjében áll, hogy idén jóval több kis létszámú magyar osztályt sikerült jóváhagyatni e tanévben, a középiskolai hálózat kialakításánál is nagyobb nyitottság volt a minisztérium részéről, ugyanakkor racionálisabb hozzáállás is, mint az elmúlt években – hangsúlyozta Vicsek Annamária, aki elmondta, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium másodikos magyar osztálya esetében már a múlt tanévben kezdődtek a problémák, mert mindössze 4 diák iratkozott a társadalomtudományi-nyelvi szakirányra, a minisztérium csak feltételesen hagyta jóvá ennek működését, és ezek a tanulók a természettudományi-matematikai szakirány diákjaival azonos osztályba jártak, osztálytársak voltak, mert első osztályban azonos a tanterv, ugyanazokat a tantárgyakat tanulják minkét szakirányon. A minisztériumban tavaly azt tanácsolták az igazgatónak, hogy igyekezzenek még néhány diákot találni ebbe az osztályba, hogy második osztályban, illetve a továbbiakban is megmaradhasson. Egy tanuló jött is, egy távozott, és mivel idén szeptemberben szintén 4 diák kezdte meg a második osztályt, de novemberben, amikor az osztály hivatalosan is megszűnt, már csak három tanuló volt. Ha a szülők, diákok megfelelő tájékoztatást kaptak volna, hogy feltételes jóváhagyással működött tavaly az osztály, akkor nem keltett volna ekkora meglepetést, nem váltott volna ki ekkora elkeseredést, csalódást a tanulók és a szülők körében, hogy nem kapott zöld fényt ennek a másodikos osztálynak a működése. Az alsó határ egy-egy osztály minisztériumi jóváhagyása esetén 5 fő – tudtuk meg Vicsek Annamáriától.
Mint kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy a jövő tanévben nem nyílhat a társadalomtudományi-nyelvi szakirányon magyar elsős osztály, ha megfelelő számú diák jelentkezik. Minden középiskola esetében nagyon fontos, hogy mit tesznek azért, hogy felkeltsék a nyolcadikosok és szüleik érdeklődését az adott iskola kínálta továbbtanulási lehetőségek iránt. Nagy szerepet kap önkormányzati szinten az egyeztetés, hogy az iskolaigazgatók, a gazdasági szakemberek milyen szakok, mely szakok megnyitását tekintik reális szükségletnek. Lényeges, hogy a kisebbségi tannyelvű oktatás esetében minél többféle szak közül választhassanak a mostani nyolcadikosok, de az is fontos, hogy reális osztálylétszámmal működjenek ezek az osztályok, mondta Vicsek Annamária.
