Május végén lépett érvénybe Németországban az a rendelkezés, melynek értelmében büntetik azokat a kamionsofőröket – és egyben az őket alkalmazó cégek tulajdonosait is –, akik a hatnapos munkahetet követően a heti 45 órás kötelező érvényű pihenőt nem szállodában vagy motelban, hanem a jármű fülkéjében töltik el. A szálláshely költségeit a munkáltató köteles állni. A rendelkezést Franciaország és Belgium is bevezette, újabban pedig olyan kezdeményezés látott napvilágot, hogy az Európai Unió valamennyi országára vonatkozzon a szigorítás.
Az unión belül és azon kívül eső országok fuvarozói körében többnyire ellenszenvet váltott ki a törvénymódosítási indítvány. A Magyar Nemzet írása szerint a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a lépést burkolt piacvédelmi intézkedések újabb elemének tekinti, és ezzel a magyar vállalkozók százait, munkahelyek ezreit szüntetheti meg. Nem csupán Magyarország, hanem az újonnan társult uniós tagállamok fuvarozói is méltatlankodnak. Csoportjuk nem elenyésző, hiszen egyes értesülések szerint mintegy 200 000 közép-európai fuvarozó dolgozik Nyugat-Európában. A rendelet elsősorban őket érinti.
Tudvalevő, hogy a németországi, vagy belga sofőrök és az őket alkalmazó helyi cégek vezetői heti útiterv kidolgozásával könnyebben megoldhatják a megszakítás nélküli pihenőt, és a járművezető egy kis szerencsével akár családja körében is töltheti a 45 órás szünetet. Nem úgy az unióban munkát vállaló, otthonától ezer és ezer kilométerre szakadt közép-európai „vendégmunkás”, aki megragad minden pénzkereseti lehetőséget annak árán is, hogy heteket töltsön az utakon, és meghúzódjon a gépjárműve fülkéjében, csakhogy kisebb költségei legyenek. Többet spóroljon meg magának és családjának, amíg szeretteit nem vonja maga köré, és új környezetében nem teremt valamicske egzisztenciát egyesítendő családjának. Azt sem szabad elfelejteni – mondják az érintettek –, hogy a nyugat-európai teherszállítás éppen a kelet-közép-európai fuvarozóknak köszönhetően működik olajozottan, nélkülük csikorogna.
Másrészt az a kérdés is felvetődik, hogy a több mint 200 000 közép-európai és a többi fuvarozó hol talál kellő mennyiségű szálláshelyet, amely az előírásoknak megfelelő szobát biztosítana a közutak mellett. Azért az utak mellett, mert tehergépkocsik, nyergesvontatók közlekedése városokban, lakott területen korlátozott. Ha valóban motelekbe köteleznék a fuvarozókat, akkor olyan szálláshelyek kellenek, amelyek a járművezető kényelme mellett azt is nyújtani tudják, hogy a tehergépkocsi és a rajta található árukészlet is biztonságban legyen. A sofőrnek a szállítmányról is gondot kell viselnie, annak épségéért és biztonságáért is felel. Ha a rendelkezés uniós szinten hatályba lép, akkor őrzött-védett parkolók ezer és ezer négyzetmétereire lesz szükség, amit még a nyugat-európai államok sem tudnak ekkora számban szavatolni.
A tagállamok közötti nézeteltérések enyhítése érdekében az Európai Unió soros elnökségét betöltő Észtország kompromisszumos megoldást javasol. A hatnapos munkahetet követően kötelező maradna a 45 órás pihenő, de ennek eltöltését nem kötnék vendéglátóipari létesítményhez. A sofőr meghúzódhat a kellően felszerelt és alapvető kényelmet nyújtó kamionfülkéjében is, ha a tehergépkocsiját biztonságos, erre a célra kialakított helyen parkolja, ahol nincs veszélyben sem a jármű, sem az árukészlet, és a sofőr emberhez méltóan megtisztálkodhat és táplálkozhat. Mindezek mellett érvényben maradna a rendelkezés, hogy legfeljebb hat hetet tartó munka után a járművezetők hazautazhassanak.
Az uniós tagállamok a szóban forgó kérdésben még nem jutottak megállapodásra, a vitát jövőre folytatják.
