2024. március 29., péntek

Közel a maastrichti kritériumokhoz

Két év alatt az államadósság a GDP 56,3 százalékára csökken

Dušan Vujović pénzügyminiszter ma bejelentette, hogy Szerbia 2020-ra meg tud felelni a konvergenciakritériumoknak. Az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 121. paragrafusában felsorolt feltételek szerint (amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez) ugyanis az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, vagyis a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát.

Vujović a parlament eurointegrációs bizottsága és a pénzügyi, költségvetési, valamint a közjavak költésének ellenőrzésével foglalkozó bizottsága együttes ülésén, ismertetve a 2018–2020-as gazdaságireform-programot, elmondta, a cél megőrizni az ország pénzügyi stabilitását, felgyorsítani a strukturális reformokat és csökkenteni az államadósságot.

– Az terv az, hogy az elkövetkező két-három évben sikerül majd stabilizálni a költségvetési hiányt a GDP-arányos 0,5 százalékos szinten, ekkor az államháztartás fenntartható mederbe kerül, és az államadósság a GDP 56,3 százalékára csökken – hangsúlyozta Vujović.

A szóban forgó időszakban, vagyis 2018-tól 3,5 százalékos gazdasági emelkedést várnak, ami 2020-ig akár 4 százalékra is növekedhet. Ez idő alatt a közszféra szerkezeti átalakulása is megtörténik, és ezután a büdzsé kiadásai fenntartható szintre csökkennek.

A miniszter elmondta, a pénzügyminisztérium tiszteletben tartja az Európai Bizottság utasításait, hiszen elsődleges céljuk a jobb gazdasági viszonyok kialakítása, valamint a szerb gazdaság versenyképességének a növelése. Hozzátette ugyanakkor, a gazdasági kormányzáshoz szükség van a strukturális reformok prioritásainak meghatározására, hogy ezzel is elhárítsák az akadályokat a gazdasági emelkedés és fejlődés elől. Az Európai Unióval folytatott tárgyalás 4. fejezete keretében több területen várhatók szerkezeti reformok, mégpedig az államháztartás irányítása, az energia és a szállító piac reformja, a szektorfejlesztés, az üzleti környezet, a szürkegazdaság felszámolása, a kutatás, a fejlesztés és a beruházás, valamint a digitális gazdaság, a kereskedelmi reformok, az oktatás, a foglalkoztatás, a munkaerőpiac, a szegénység csökkentése és az egyenlő esélyteremtés terén.