A köztársasági parlamenti képviselők tegnap többségi szavazattal elfogadták a 2018-as állami költségvetést, amely a közszférában, vagyis az oktatásügyben, az egészségügyben dolgozók, a művelődési és szociális intézményekben foglalkoztatottak, továbbá a rendőrség és a katonaság kötelékébe tartozók számára 10 százalékos fizetésemelést irányoz elő, a többi közalkalmazott, akik az állami, a tartományi, illetve az önkormányzati költségvetésből kapják a fizetésüket, valamint a nyugdíjasok 5 százalékos emelésre számíthatnak. Az állami költségvetés ezzel 35 milliárd dinárral növelte a fizetésekre szánt összeget a jövő évben. Egyúttal meghosszabbította a közszférában újabb foglalkoztatottak felvételének a tilalmát is.
A költségvetés a jövő évi közalkalmazotti bérekre 35 milliárd dinárral nagyobb keretet irányoz elő (Fotó: Ótos András (Archív))
A kormány értékelése szerint a 2014-ben történt fizetés- és nyugdíjcsökkentés, valamint a közszféra ésszerűsítése érdekében bevezetett létszámstop hozzájárult a költségvetési kiadások jelentős csökkentéséhez és a pénzügyi konszolidáció sikeréhez. A 2018. évi költségvetésben 1178 milliárd dináros bevétellel számolnak, illetve 1207 milliárd dináros kiadással. A tervezett költségvetési hiány a GDP 0,6 százaléka, vagyis 28,4 milliárd dinár, 40,7 milliárd dinárral kevesebb, mint a az idén volt.
A 2018-as büdzsé elkülönít bizonyos összeget azon számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják meg. Az elfogadott adótörvény újdonsága, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlan megvásárlásakor az érintett polgárnak leírja az állam az ingatlanadót.
A polgárok jövedelemadójáról szóló törvény módosításával mintegy 3000 dinárral megnövelték a bér nem adóköteles részét, vagyis az eddigi 11.790 dinár helyet január elsejétől 15.000 dinár lesz. Ugyanakkor a kezdő vállalkozókat, ha legalább 9 foglalkoztatottjuk van, felmentették a jövedelemadó kötelezettsége alól, serkentve ezzel a vállalkozói szellemet.
Több pénz jut jövőre a nemzeti tanácsok működésére is, összesen 21,8 millió dinár.
A parlamenti képviselők három napon át az állami költségvetési rendszerről szóló törvényre benyújtott módosítási indítványok ismertetésével foglalkoztak, és mire a napirend szerint a 2018. évi állami büdzsé megvitatására került volna sor, már sem az ellenzék, sem pedig a hatalmi koalíció képviselői nem szólhattak hozzá. Elfogyott ugyanis a vitához rendelkezésre álló idejük. Emiatt az ellenzék a hatalmi koalíció képviselőit okolta, mondván, hogy értelmetlen módosítási indítványokkal szándékosan húzták az időt, hogy még véletlenül se sikerüljön érdemleges vitát folytatni a költségvetésről. A képviselők több mint 2000 módosítási indítványt nyújtottak be a napirenden szereplő törvényekre, ezek között a 2017-es költségvetés átütemezése, a 2018-as költségvetésről szóló törvény és a költségvetési rendszerről szóló törvény mellett számos más javaslat megvitatása szerepelt, mint a köztársasági egészségügyi pénzügyi alap, valamint a rokkantsági és nyugdíj-, valamint a betegbiztosítási alap idei és jövő évi pénzügyi terve, továbbá több adóval és különböző kötelező járulékokkal foglalkozó törvény is. Napirenden szerepelt a munkatörvény, a külföldiek foglalkoztatásával foglalkozó törvény, a közalkalmazottak és a közszférában dolgozók fizetéséről szóló törvény, valamint a csődtörvény is. A szavazás napján azonban a Szerb Haladó Párt képviselőinek többsége visszavonta módosítási indítványait, így amiről három napon át vitáztak, végül szavazniuk sem kellett. A jövő évi költségvetésre benyújtott módosítási indítványokról 4 órán keresztül szavaztak úgy, hogy az ellenzéki képviselők többsége nem is volt a tanácsteremben.
Fotó: Ótos András (Archív)
MÓDOSÍTANI A MUNKARENDI SZABÁLYZATOT
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője sajtótájékoztatón emelte ki, hogy ilyenre még nem volt példa a modern parlamentarizmus történetében. Szerinte a Szerb Haladó Párt képviselői nagyszámú módosítási indítványt nyújtottak be csak azért, hogy – szavai szerint – „felegyék a rendelkezésre álló idő javát”, majd a szavazás napján lemondtak róluk. Pártja a munkarendi szabályzat sürgős módosítását indítványozza.
Šešelj rámutatott, hogy a jelenlegi hatalom a parlament munkájának sikerességét az elfogadott törvények számában méri. Ám – mint mondja – a parlament munkájának eredményessége azzal mérhető, hogy a kormány által benyújtott törvények jók-e vagy sem.
Saša Radulović, az Elég volt! mozgalom képviselője is tartott sajtótájékoztatót a parlament előcsarnokában. Elmondta: a hatalmi koalíció három napig, felhasználva az adófizetők pénzét, olyan módosítási indítványokat szemléltetett, amelyeket végül visszavont. Mint mondta, bár az ülés elején megkapták az értesítést erről, véleménye szerint a képviselők megsértették a munkarendi szabályzatot, ezért az ülés elején panaszt kívánt tenni, de Maja Gojković, a parlament elnöke nem adott neki szót.
FEJLETT INFRASTRUKTÚRA ÉS GAZDASÁG
A jövő évi költségvetés a fizetés- és a nyugdíjemelés mellett jelentősebb beruházásokat is lehetővé tesz, a nagyberuházásokra 128,3 milliárd dinárt irányoz elő, ebből 54 milliárd dinárt az infrastruktúra kiépítésére szán.
Az állami költségvetés továbbra is a szürkegazdaság felszámolását és az adórendszer fejlesztését szorgalmazza, így arra számítanak, hogy nő majd a foglalkoztatottak száma, és ezzel együtt az adómegfizettetés is. A pénzügyi szektor fejlesztése, valamint a vállalkozások és a versenyképesség megerősítése jelentős szerepet játszik a költségvetés megvalósításában. Folytatni kívánják a közvállalatok reformját is.
