2024. április 25., csütörtök

A szívből jövő zene

Vitkay Kovács Vera eddigi művészi tevékenységéért részesült elismerésben
Vitkayné Kovács Vera Belgrádban a díjátadás után

Vitkayné Kovács Vera Belgrádban a díjátadás után

Vitkayné Kovács Vera opera-énekesnő is azok között van, akik tegnap Belgrádban átvehették a Szerbiai Önálló Szakszervezet esztrádművészek és zenei előadók ágazata elismerését. Az eddigi művészi tevékenységért kitüntetett művésznővel, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Operatársulatának egykori primadonnájával, aki több száz operában énekelt és karrierje során számos hazai és külföldi elismerést is átvehetett, a nevét viselő nemzetközi énekversenyről és a közeljövőt érintő terveiről beszélgettünk.

– Újvidéken már negyedszer tartottuk meg a nemzetközi énekversenyt, ami az én nevem viseli, és nagyon boldoggá tesz, hogy annyi fiatal megjelent. Gyönyörűen énekelnek és még mindig van néhány olyan fiatal, aki foglalkozik a komolyzenével és az életcéljának tekinti azt. Operaénekesként a lelkem megtölti, amikor látom, hogy ezek a fiatalok akarnak és küzdenek a céljaik elérése érdekében. Ezúttal is érkeztek külföldről, csakúgy, mint a korábbi években. Csak az keserít el, hogy bár ez a nemzetközi verseny ilyen színvonalas lett, az újvidéki városvezetés továbbra is nagyon kevés pénzzel támogatja az énekversenyt.

Hogyan lehet a fiatalok körében megszerettetni és ápolni a klasszikus zene szeretetét?

– Tudja, ez a szeretet vagy megvan valakiben, vagy nincs. Ha az már valakinek benn van a szívében, akkor hiába van más, ő csakis azt szereti.

Hol láthatjuk, hallhatjuk Önt legközelebb énekelni?

– A Vajdasági Televízió fennállásának idén van a 75-dik évfordulója, aminek nagyon örülök, hiszen én is nagyon sokat szerepeltem a tévében. Felkértek, és a lányommal, (Vitkay-Kucsera) Ágotával lépünk majd fel az ünnepségükön. Egy duettet énekelünk, Rossini Gondolieri című művét adjuk majd elő. Nagyon megtiszteltek, hogy meghívtak erre az ünnepségre.

Ha visszagondol a gazdag karrierjére, csinálna valamit másként?

– Nem. Csakis ezt csinálnám, mindamellett, hogy nagyon tövises út. Nagyon sok lemondással jár, a társasági életről le kell mondani, és előadások után haza menni…Nagyon nehéz út, de ez a legszebb a világon.

Ma is még a megszokott szabályok szerint él?

– Február óta már nem. Befejeztem. De mivel megkértek, hogy énekeljek, újból el kell kezdenem egy kicsit skálázni, anélkül nem lehet. Hiszen a hangszál is egy izom, amit kondícióban kell tartani.