2024. április 25., csütörtök

Dél-amerikai marhahússal árasztják el Európát?

A legfrissebb információk szerint az EU és a Dél-amerikai Közös Piac országai megállapodhatnak a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének a létrehozásáról. Nem tudni azonban, hogy ez mit hozhat az uniós mezőgazdasági termelőknek, velük együtt az EU-ba tartó szerbiai gazdálkodóknak. Nemrég még ugyanis a hazai marhahúsexport esélyeiről beszéltek, mivel megnyílik előttünk a hatalmas kínai piac. A Mercosur-országokban viszont hatalmas mennyiségű marhahúst állítanak elő olcsóbban, mint ezt az európai körülmények lehetővé tennék.

Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) közötti kereskedelmi megállapodás a legnagyobb volumenű ilyen típusú egyezmény lenne, amit az EU valaha is megkötött, de úgy néz ki, hogy nem jön össze a korábban sokat emlegetett és bírált Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), amely az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozta volna létre, legalábbis az elképzelések szerint. A TTIP-pel kapcsolatban azonban kételyek is felmerültek. Sokan úgy vélték, Európa gyarmati viszonyba kerülhet az USA-val szemben egy ilyen szerződés aláírásával. Végül azonban részben az EU is, de még inkább a Trump-féle adminisztráció visszakozott. A dokumentum aláírására jó eséllyel nem is kerül sor, pedig már 2013 óta folynak a tárgyalások az egyezménnyel kapcsolatban. Eredetileg mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést várt volna a megvalósításától.

VESZÉLYBEN AZ ŐSERDŐK

A legfrissebb hírek szerint már a közeljövőben létrejön a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezete az EU és az öt dél-amerikai ország alkotta Mercosur között. Az egyezmény támogatói szerint olyan gazdasági hatásai lesznek, melyek az európai ipar soha nem tapasztalt felvirágzásához vezetnek. Lehetséges politikai hatásai közül pedig a latin-amerikai populizmus visszaszorítását remélik. Bírálói szerint azonban egy ilyen egyezménnyel az EU csak hozzájárul ahhoz, hogy a dél-amerikai őserdőket még nagyobb mértékben kiirtsák. A tervezett egyezmény részletei pontosan nem ismertek, de a kiszivárogtatott információk szerint az EU vámmentesen szállíthatna árucikkeket a dél-amerikai országokba, onnan pedig elsősorban olcsó marhahúst, valamint cukrot és szóját importálnának.

Kapásból nézve van benne logika. Brazília a világ legnagyobb marhahús-exportőre, de Uruguay és Paraguay is ott van az első tíz között, Argentína pedig a 12. a ranglistán. A Mercosur-államokban piaci feleslegek vannak tehát marhából, szójából, de cukorból és etilalkoholból is. Az EU-ban viszont fel lehetne pörgetni pl. a gépipart, gyógyszergyártást..., tehát mindenki azt termelné, amiben jó, amiben úgynevezett komparatív előnyei vannak. Valószínűleg az európai gazdaság döcögő motorját szeretnék felpörgetni, ezért gondolkodhatnak Brüsszelben a különféle szabadkereskedelmi egyezmények előnyeiről. A Mercosur Brazília és Argentína mellett Paraguayt és Uruguayt foglalja magába, nem teljes státusban pedig ott van a szervezetben Bolívia, Ecuador, Peru, Kolumbia és Suriname is. A Dél-amerikai Közös Piac, spanyolul Mercado Común del Sur, röviden Mercosur, a Brazília és Argentína között 1986-ban megkötött kereskedelmi szerződéssel, majd Uruguay és Paraguay csatlakozásával jött létre. Venezuela 2006-ban csatlakozott, tagságát azonban tavaly felfüggesztették. Az EU és a Mercosur közötti tárgyalások már 2004-ben elkezdődtek, majd egy idő után megszakadtak, de maga az ötlet már a 90-es években felbukkant. Most újra „felmelegítették” a témát és arról cikkeznek egyes újságokban, hogy az argentin kormány azt szeretné, ha még az idén bejelenthetnék a megállapodás tényét. Ha valóban létrejönne egy ilyen megállapodás, az övezet a világ GDP-jének harmadát foglalná magában. Hatalmas esélyeket és rengeteg buktatót rejtve magában. Az EU gazdasági érdekei a régióban egyébként is jelentősek. A Mercosur az uniós tagállamok első számú külgazdasági partnere, s oda irányul az EU kivitelének csaknem a harmada, az uniós befektetéseknek pedig majd a 40 százaléka. Ha mindez vámmentesen történne, tovább lehetne fokozni, ugyanakkor az onnan származó vámmentes nyersanyag hatalmas lökést adhat az európai feldolgozóiparnak. Az EU ugyanis magas technikai színvonalú késztermékeket exportál a dél-amerikai régióba, a Mercosur-államok viszont kizárólag alacsony hozzáadott értéket képviselő mezőgazdasági nyersanyagokat szállítanak Európába.

KINEK LESZ JÓ ÜZLET?

A kritikusok szerint a szabadkereskedelmi egyezmény elsősorban nem az átlagemberek érdekeit szolgálná, hanem a politikai elitre a háttérből nyomást gyakoroló nagyvállalatokét. A két térség most is több mint 100 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolít le egymás között. Ez jelentősen nőne, ha vámmentesen kereskednének. Az egyezményben állítólag azt is rögzítenék, hogy a felek mennyi árut exportálhatnának vámmentesen. Nem hivatalos források szerint az EU képviselői azt ajánlották, hogy a dél-amerikaiak évi 80 ezer tonna marhahúst exportáljanak vámmentesen az EU-ba, a Mercosur-országok szerint viszont 100 ezer tonna alatt nem érdemes tárgyalásokba bocsátkozni. Az uniós tenyésztők viszont korábban már egy évi 70 ezer tonnás ajánlatra is hatalmas felháborodással reagáltak. A lengyel, ír, német és francia marhatenyésztők úgy érzik, hogy az Európai Bizottság őket áldozza fel azért, hogy megszerezze az ígéretes brazil és argentin piacot a nagy európai cégeknek, a Greenpeace aktivistái pedig amiatt tiltakoznak, hogy a marhatenyésztés, a szója- és cukortermelés és egyéb hasonló mezőgazdasági tevékenység miatt a dél-amerikai őserdők újabb nagy területeit irtanák ki. 2016-ban Brazíliában fél Szerbiányi, azaz 37 ezer négyzetkilométer esőerdőt irtottak ki. Az Amazonas globális szinten az egyik legjelentősebb széndioxid-megkötő. Az erdőirtás csak fokozza a Föld egyébként is gyorsuló felmelegedését. Az EU–Mercosur-egyezményben egy fejezet állítólag a fenntartható fejlődésről szól majd. Azt tartalmazza, hogy a felek fenntarthatóan kezelik majd az erdőket, és tesznek az erdőirtás ellen. A Greenpeace aktivistái szerint azonban nincsenek meg a mechanizmusok ennek számonkérésére.