2024. március 29., péntek

Kelet felől fúj a szél…

Közhelyesen hangzik ugyan, de mivel mindenre hatással van, nem lehet megkerülni a tényt, hogy a világgazdaság gyökeres átalakuláson megy keresztül. A folyamat egészen röviden úgy is leírható, hogy a Kínából érkező olcsó import elárasztotta a világ piacait, felforgatva a gazdaságok szerkezetét, mindez pedig társadalmi és politikai változásokat generál mindenhol. A Kínából eredő import rendkívül gyors tempóban nő. Az EU teljes áruimportjának több mint 20 százaléka ma már Kínából származik, de ilyen tempóban ez rövidesen a duplájára nőhet. A folyamat hatására egyes országokban már teljes ágazatok mentek tönkre. Ha ebből a perspektívából szemléljük, szinte minden gazdasági folyamat a növekvő kínai exporttal köthető össze. Úgy is fogalmazhatnánk, a közgazdaság-tudomány számára első számú kihívást jelent annak vizsgálata, kinek miért és mennyire jó (vagy éppen káros) Kína ilyen ütemben történő előretörése. Ha csak egy lépésben a közvetlen hatásokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy az átlagember a kínai „szárnyalás” következtében egyre olcsóbban juthat ruhaneműhöz, műszaki cikkekhez, a vállalatok pedig szintén olcsóbban szerezhetik be a nyersanyagot, de félkész termékeket, gyártósorokat, ipari berendezéseket is alacsonyabb áron vásárolhatnak. A folyamat azonban a következő lépésben már kellemetlenül érinti az átlagembert és a vállalatokat is. A vállalatok egy része ugyanis nagyon gyorsan tönkremegy, mert nem tud versenyképes maradni. Az olcsó kínai áru kiszorítja a helyi termékeket. Az átlagember szintén vesztese a folyamatnak, mert többnyire épp az ilyen tönkremenő vállalatokban dolgozik. Ez világjelenség. Nem csupán nálunk fejti ki hatását. Több tanulmány kimutatta, hogy a folyamat az elmúlt évtizedekben olyan mértékben növelte a munkanélküliséget és egyben csökkentette a béreket is Amerikában, hogy a kongresszusi erőviszonyok megváltoztatását eredményezte, és a legutóbbi elnökválaszt is döntően befolyásolta. Biztosan sokan felkapják a fejüket erre, hogy hát akkor mégsem az orosz hekkerek? Az olcsó kínai áru munkahelyek megszűnéséhez vezet ma már a világ minden országában. Ez ellen valószínűleg nem valamiféle bezárkózással lehetne harcolni – mert a folyamat megállíthatatlannak tűnik –, hanem alkalmazkodni kell, be kell épülni ebbe a rendszerbe. Ezért fontos, hogy a sokat emlegetett új selyemút fontosabb állomásai mely országokban lesznek.

Az erős kínai konkurencia egyes vállalatokat tönkretett, másokat ugyanakkor megedzett. Azok a cégek, melyek ebben a helyzetben is fennmaradtak, innovatívabbá váltak, nagyobb arányban hajtottak végre számítástechnikai fejlesztéseket, így növelve a termelés hatékonyságát. Ha már nem lehet megállítani, legalább meg kell próbálni alkalmazkodni a folyamatokhoz. Úgy tűnik, a jövőben ebből azok az országok (is) profitálhatnak, melyek a kínai áru egyfajta elosztóközpontjai lehetnek. Ennek tükrében talán jó hír, hogy úgy fest, az Alibaba Groupe internetes óriáscég egy logisztikai központ megnyitására készül Szerbiában. Az év eleje óta folynak a találgatások, hogy a régió mely országát választja a cég. A már létező frankfurti disztribúciós központ az EU országait fedi, de a nyugat-balkáni, kelet-európai térség még lefedetlen. Tatjana Matić, a kereskedelmi, turisztikai és telekommunikációs minisztérium államtitkára viszont nemrég azzal a hírrel tért haza Kínából, hogy az Alibaba jó eséllyel Szerbiát fogja választani. A központ megnyitása pedig nem csupán a kínai termékek forgalmazását teszi lehetővé, hanem a hazai vállalatok termékei és szolgáltatásai egyaránt helyet kaphatnak majd az internetes kereskedelmi platform kínálatában. Az Alibaba ma már a világ legnagyobb online piactere. Termékkínálatában mintegy egymilliárd árufajta szerepel, több százmilliós vásárlóközönségével napi több mint egymilliárd dolláros forgalmat valósít meg. A régió lehetséges elosztóközpontjai közül először Horvátországot, azon belül a zadari kikötőt emlegették. Később olyan hírek keltek szárnyra, hogy Magyarország is ringbe száll, majd Bulgáriát vélték a legnagyobb esélyesnek. Mostanra már Szerbiát is esélyesként kezelik abban a versenyben, mely a kínai alapítású cég európai elosztóközpontjának megszerzéséért folyik. Az Alibaba a világ egyik leggyorsabban gyarapodó multinacionális vállalata. Tulajdonosa Jack Ma, az apró termetű, mosolygós arcú üzletember, akinek a vagyona több tízmilliárd dollár. Az Alibaba értéke pedig már csaknem 500 milliárd dollár, ami több mint a tízszerese Szerbia éves GDP-jének. Az e-kereskedelem kínai óriása már egy ideje keresi az ideális helyszínt egy gigászi méretű, európai elosztóközpontja számára. Ha valóban nálunk lesz a központ, a hazai döntéshozók elsődleges feladata és alapvető érdeke egyben, hogy felkészítsék a munkavállalókat és a vállalatokat is arra, hogy hatékonyan tudjanak alkalmazkodni a változó versenyfeltételekhez.