Tegnap este Brüsszelben megtartották az Európai Unió és a Szerbia közötti kormányközi konferenciát, amelyen az előzetes bejelentések értelmében két fejezet nyílt meg, a 6. (társasági jog) és a 30. (gazdasági külkapcsolatok). Amióta 2014. január 21-én, szintén Brüsszelben megtartották az első kormányközi konferenciát, a tegnapi volt a hatodik. Az első két tárgyalási fejezet, a 32-es (pénzügyi felügyelet) és a 35-ös (az egyéb címszó alatt nyilvántartott fejezet, amely Szerbia esetében a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezését foglalja magába) 2015. december 15-én nyílt meg. A 2016. július 18-án megtartott harmadik kormányközi konferencián a 23. (bírósági és alapvető jogok) és a 24. (igazság, szabadság és biztonság) fejezetek nyíltak meg, a 2016. december 13-án megtartott negyedik kormányközi konferencián pedig az 5. (közbeszerzés) és a 25. (tudomány és kutatás). Utóbbi, azaz a 25. fejezet, a megnyitás után ideiglenesen le is zárult. Az idén február 27-én tartották meg az ötödik kormányközi konferenciát, amelyen a 20. (vállalkozási és iparpolitika) és a 26. (oktatás és kultúra) fejezetek nyíltak meg. Ez azt jelenti, hogy Szerbia tíz tárgyalási fejezetet nyitott meg a 35 közül.
A két héttel ezelőtti sajtóértesülések szerint esély volt megnyitni a 33. (pénzügyi és költségvetési rendelkezések) tárgyalási fejezetet is, ugyanakkor az EU tagállamai közül nem mindegyik volt maradéktalanul elégedett azzal, amit Szerbia a 35. fejezet tekintetében az idén elvégzett. Ez ismét csak megerősíti azt, amit az EU vezető tisztségviselői korábban számtalanszor nyomatékosítottak: az, hogy Szerbia milyen ütemben halad előre az EU felé vezető úton, javarészt attól függ, hogy milyen intézkedéseket foganatosít a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezésének tekintetében, illetve milyen „lelkesedéssel” ösztönzi az úgynevezett brüsszeli párbeszéd folytonosságát. Ahhoz képest, hogy korábban voltak olyan időszakok, amikor Szerbia és Koszovó képviselői havonta egyszer vagy akár többször is tárgyalóasztalhoz ültek, az idén a brüsszeli párbeszéd keretében háromszor találkozott a két fél küldöttsége, és abból is egyik alkalommal nem hivatalosnak minősítették a tárgyalásokat.
Később, a tegnapi nap folyamán az is kiderült, hogy az EU öt tagállama – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Horvátország és Svédország – nemcsak a Belgrád–Pristina-párbeszéddel elégedetlen, hanem a joguralom, a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügy reformja tekintetében megejtett lépésekkel is, ezért nem támogatta a 33. fejezet megnyitását.
Jadranka Joksimović, Szerbia európai integrációs minisztere szerint Szerbia nem lehet maradéktalanul elégedett, hiszen készen állt a három fejezet megnyitására, ugyanakkor nem lenne indokolt elkeseredni sem, hiszen a két fejezet is bizonyítja az ország fejlődését és előrehaladását.
Nela Kuburović igazságügyi és Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter a szerbiai Amerikai Gazdasági Kamara belgrádi konferenciáján adott hangot a két újabb fejezet megnyitása miatti elégedettségének. Mindketten kifejtették, hogy a csatlakozás lényege Szerbia átalakulása és reformja. Amíg Szerbia nem válik az EU teljes jogú tagállamává, addig a többi nem EU-tagállammal való stratégiai megállapodásokra érdemes összpontosítania, hiszen azok tehetik jobbá érdemben a gazdasági mutatókat – fejtette ki Mihajlović.
Kuburović arról biztosította hallgatóságát, hogy Szerbia számára egyértelmű a 23. tárgyalási fejezet fontossága, ezért a jövőben is következetesen hajtja végre a szóban forgó fejezet elemét képező cselekvési tervet. Bizonyos feladatok elvégzésével Szerbia késik, de ezeket 2018 első negyedében igyekszik bepótolni – húzta alá Kuburović.
