Mátyás király emlékévet hirdet 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az államtitkár közölte: a Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt, konferenciát tart majd, kiállítást, illetve a fiataloknak történelmi versenyeket szerveznek.
Potápi Árpád János az emlékévvel összefüggésben kiemelte a magyar identitás szorosabbra fűzését, és azt mondta: Mátyás király erős kezű, jelentős uralkodóként vonult be a történelembe. Megerősítette Magyarországot, felismerte, hogy csak így lehet megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését. Nemcsak a történetírás, hanem mondáink és népmeséink is őrzik alakját.
Elmondta: január 12–14-én Szegeden emlékező szentmisét tartanak, január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bál, ételkóstoló és forgatag lesz Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából a fővárosban. Márciusban Székesfehérváron koronázási misét tartanak, áprilisban Mátyás király halálának évfordulóján megemlékezés lesz Bécsben és Budapesten. Júniusban Bécsben kiállítás nyílik majd a város elfoglalásának évfordulóján.
Az emlékév a kolozsvári magyar napok egyik központi programeleme is lesz a tervek szerint.
A programok lebonyolítója a Magyarság Háza lesz, az ötletadó az Emberi Méltóság Tanácsa és Gaal Gergely volt – ismertette.
Gaal Gergely (KDNP) országgyűlési képviselő, a tanácsadó testület elnöke arról beszélt: Mátyás király felismerte, hogy a közép-európai népeket összefogva, az oszmán birodalom terjeszkedését megállítva meg kell védeni a keresztény civilizációt. Reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programsorozatot megvalósítani, amellyel meg tudják mozgatni a Kárpát-medence magyarságát.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának, az emlékév ötletadójának elnöke kiemelte: Mátyás királlyal egy olyan uralkodót tudnak felmutatni, aki erős birodalmat épített Európa közepén, szigorú törvényekkel. Volt koncepciója és az országot is képes volt gyarapítani – hangsúlyozta, hozzátéve: életműve számos lehetőséget kínál a történészeknek és a fiataloknak egyaránt.
Kitért arra is, hogy Erdély Romániához csatolásának 100. évfordulója lesz 2018-ban, és várhatóan több, a magyarság számára kellemetlen eseményre is fel kell készülni. Erre is egyfajta válasz lehet az emlékév – jelezte.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy az előző két emlékévhez hasonlóan sikeres lesz ez a programsorozat is. Hozzátette: február 23–24-én Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából tartanak megemlékezést. Szeptemberben Vajdahunyadon többnapos rendezvénysorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: igyekeznek minél több együttműködő partnert bevonni az emlékév programjaiba.
Hálaadó adventi szentmisével zárult a Szent László-év
Hálaadó adventi szentmisével zárult vasárnap a Szent László-év – tájékoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága az MTI-t.
A budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által főcelebrált szentmisén részt vett Gaal Gergely (KDNP) országgyűlési képviselő, a Szent László-év tanácsadó testületének elnöke és Lomnici Zoltán, a tanácsadó testület tagja, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
A záró szentmisét megelőző naptól a bazilika előterében a „Szent László király, a hit bajnoka, a haza hőse” című vándorkiállítást tekinthették meg az érdeklődők.
A Szent László-évet 2016 végén hirdette meg a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Az év során számtalan megemlékezést, ünnepséget, tudományos konferenciát, fiataloknak szóló vetélkedőt rendeztek Magyarországon és a határon túl, amelyek célja a magyar nemzet egységességének és öntudatának erősítése, valamint a közép-európai régió összefogásának kifejezése volt – írták a közleményben.
