A zentai községi képviselő-testület november 29-ei ülésén meghozta azt a rendeletet, melynek értelmében 2018-ban emelkedik a községben a vagyonadó. Arról, hogy ez mely területeket érinti, és minek alapján kerül sor emelésre, Kanyó Marianna, a helyi adóigazgatás vezetője adott tájékoztatót. Elmondta, hogy habár egyes kategóriákban növekszik az adó 2018-ban, ezek nem nagymértékűek, vagyis a zentaiak sem fognak több vagyonadót fizetni, mint a környékbeli települések polgárai.
– A 2013-as adóreform után 2014-től új módszert alkalmazunk az adó kiszámolására, melyhez a községet három övezetre osztottuk. Az első övezet Zentát, vagyis a legfelszereltebb részt jelenti, a másodikba a falvak tartoznak, a harmadikat pedig azok az ingatlanok alkotják, amelyek az elsőn és a második övezeten is kívül esnek. Az első övezetre minden ingatlankategóriában kötelező meghatározni az árakat. Az ingatlanok négyzetméterének átlagárát adásvételi árból állapítjuk meg. Ehhez legalább három szerződésnek kell lennie. Ha ennél kevesebb van, akkor a szomszédos zónák átlagát vesszük alapul. A harmadik zóna, vagyis a periféria szokott a legnagyobb gondot okozni, mivel ott ritkán történik adásvétel, ilyenkor a szomszéd község árait is figyelembe vehetjük, de ha ott sem történt elegendő számú adásvétel, akkor a korábbi évben alkalmazott árral dolgozunk. Az építési telkek esetében évek óta, így 2018-ra is ugyanaz az ár (680 dinár), a mezőgazdasági földterületnél, a lakásoknál meg a lakóházaknál mindig van elég szerződés ahhoz, hogy kiszámoljuk az átlagot. Az üzletviteli épületek, valamint a garázsok és garázshelyek esetében 2014-től 2017-ig nem változtak az árak. A közjegyző mellett az adóhivataltól is kérhetünk hivatalos árat. Amikor ugyanis az adóhivatal az adásvételi adót határozza meg, értékbecslést végez, és mi az üzletviteli épületek és garázsok esetében ezt az árat használtuk föl, ami most emelést eredményez – mondta Kanyó Marianna, majd így folytatta:
– Az adó kiszámításakor a polgárok lakásai és házai esetében évi 1 százalék amortizációt vonhatunk le 40 éven át, tehát maximum 40 százalékot. Az így kialakult adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. Ez a kulcs jogi személyek esetében a maximális 0,40%-ot teszi ki, tehát ott már nem lehetséges emelés. A polgárok földterületei esetében 0,30% a törvény általi felső határ, és miután 2017-ben 0,12%-ot alkalmaztunk, 2018-ban ezt 0,13%-ra növeltük. A polgárok objektumai esetében 0,30%-ról 0,35%-ra emeltük a kulcsot. Ide tartoznak a lakások, a lakóházak, az ügyviteli épületek és a garázsok. Az emelések összegben a következőket jelentik: 10 ár esetében 68 dinár emelkedéssel számolunk, vagyis 884 dinárt kell fizetnie annak, akinek tíz ár a portája. A mezőgazdasági földterületeknél 185 dináros adóemelkedés lesz egy hektárra, vagyis 1440 dinár helyett jövőre ez 1625 dinárt tesz ki. A lakásoknál állandó az áremelkedés, sokan befektetésként is vesznek lakást, így 100 négyzetméterre, ha valaki nem lakik az ingatlanában, 8400 dinár lesz az adója, ha benne lakik saját tulajdonában, akkor 50% kedvezményt kap, vagyis 4200 dinárt fizet, ami 780 dináros adóemelkedést jelent. 50 négyzetméteres lakás esetében az adónövekedés 390 dinár, tehát az idei 1710 dinár helyett jövőre 2100 dinár lesz. Házak esetében 100 négyzetméterre 450 dináros az emelkedés, vagyis 2700-ról 3150 dinárra nő az adó, ha benne lakik a tulajdonos. Az ügyviteli helyiségeknél 100 négyzetméteren 3071 dinár az emelkedés, garázsoknál pedig 684 dinár, de ezek a kategóriák minimális mértékben érintik a lakosságot. Összességében, ha figyelembe vesszük a vállalatokat is, jövőre az adóbevétel teljes összege mindössze 1%-kal növekszik. Szeretném hangsúlyozni, hogy a környező községekhez képest a házak, a lakások és a mezőgazdasági földterületek esetében is alacsonyabb az adó nálunk, mint másutt, és egyetlen kategóriában sem vagyunk drágábbak. Kivételt csupán Csóka képez – foglalta össze a zentai adóigazgatás vezetője.
