Miközben a parlamenti képviselők az 2018-as állami költségvetésről már harmadik napja vitáztak, a felszólaló politikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy Vajdaság ezúttal sem kapja meg az állami költségvetés 7 százalékát. Dušan Vujović pénzügyminiszter ugyanakkor, elemezve a kiadásokat, a transzferösszegeket és a beruházásokat, rámutatott, a tartomány többet kap, mint amennyit a parlamenti képviselők az alkotmányra hivatkozva követelnek.
Noha a parlamenti ülés napirendjén számos fontos törvényjavaslat szerepel, mint például a munkatörvény, a csődtörvény, az adókról, illetve a járulékokról szóló törvény vagy a közszférában dolgozók bérezésével foglalkozó törvény, a képviselők pénteken is az általános vita során csupán a jövő évi állami költségvetéshez szóltak hozzá.
Nada Lazić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga parlamenti képviselője felszólalásában Vajdaság helyzetét emelte ki, mondván, a tartomány nem kapja meg azt az összeget, amit az alkotmány előír. A Vajdaságnak szánt transzferösszegek ugyan megközelítőleg 65 milliárd dinárt tesznek ki, s ebből csak az oktatást 34 milliárd dinár illeti meg, vagyis az egyéb igényekre meglehetősen kevés pénz marad. Nemtetszésének adott hangot, hogy az Újvidék–Ruma autópálya munkálataira megközelítőleg 50 millió dinárt irányoz elő a jövő évi költségvetés, 70 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben, miközben a belgrádi gondola építését 360 millió dinárral támogatja. Az egészségügy kapcsán pedig hangsúlyozta, nem jó, hogy az állam továbbra sem oldja fel a létszámstopot, hiszen a minisztérium által engedélyezett egészségügyiek foglalkoztatása mellett a munkahelyeknek csupán 13 százaléka nyílik a tartomány területén, miközben az orvosok külföldre távozása fokozottan érinti a tartományt.
Lazić kicsinylette a környezetvédelemre szánt összeget is. Mint mondta, a környezetvédelmi járulékokból begyűlt pénzt sem fordítja vissza az állam a környezetvédelemre, holott számos illegális szemétteleppel küzd az ország, illetve Vajdaság területén az ivóvíz minőségére, valamint a szennyvíz elvezetésére is megoldást kell találni.
Dušan Vujović pénzügyminiszter, részletezve, hogy a tartományba az állami költségvetésből mennyi eszközt juttatnak vissza, kiemelte, hogy Vajdaság 8,5 százalékot kap. Hozzátette ugyanakkor, hogy emellett még olyan nagy beruházások is megvalósulnak, mint például a Belgrád–Budapest gyorsvasút megépítése, amihez a pénzt az állam különíti el.
Goran Trivan környezetvédelmi miniszter a felmerült gondokra válaszolva elmondta, most először nyílik lehetőség arra, hogy önállóan rendelkezzen a minisztérium bizonyos pénzösszeggel, ami 16 százalékkal nagyobb, mint a korábbi években volt. Ambiciózus tervekkel néznek elébe a jövő évnek, mindenekelőtt az önkormányzatokat aktivizálják majd, hogy olyan tervdokumentációkat dolgozzanak ki, amelyek alapján beruházhatnak majd a környezetvédelembe, mindenekelőtt a hulladékvízzel, valamint a hulladékkal való gazdálkodásba.
Felmerült a jégtörők vásárlásának kérdése is. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter elmondta, a költségvetésben 300 millió dinárt irányoztak elő egy jégtörő vásárlására, ez az Apatin és Belgrád közötti szakaszon járőrözne, hiszen a múlt télen a Duna ezen szakaszán okozta a legnagyobb gondot a megvastagodott jég. A Duna alsóbb szakaszait a vízerőmű védelmére felállított mechanizációval tartják majd karban. Kiemelte, 2019-ben várhatóan egy újabb jégtörő vásárlására nyílik lehetőség.
Vita alakult ki akörül, hogy jó-e az állam gazdaságpolitikája, hiszen az ellenzéki képviselők rendelkezésére álló adatok szerint a szomszédos országok mindegyike nagyobb gazdasági fejlődéssel büszkélkedhet. Erre Goran Knežević gazdasági miniszter elmondta, hogy 2015-ben sikerült a beruházásokról szóló törvénnyel egyenlő feltételek elé állítani a külföldi és a hazai beruházókat. Egyre nagyobb a hazai beruházók körében az érdeklődés. Kiemelte, a beruházások támogatása meghozta a kellő eredményt, 29.500 új munkahely létesült. A jövő évi költségvetésben 18 milliárd dinárral támogatják majd a kis és a középvállakozásokat, illetve 7 milliárd dinár vissza nem térítendő támogatást terveztek a vállalkozások számára.
Miután többször is felmerült a kérdés, miért különít el az állam akkora összegeket fegyverkezésre, Aleksandar Vulin védelmi miniszter kiemelte, a hadsereg éveken keresztül el volt hanyagolva. Feltette a kérdést: mi értelme a haderőnek, ha nem tud eleget tenni küldetésének? „A béke fenntartásához két fél kell, de a háborúskodáshoz egy is elég” –bölcselkedett.
