2024. április 25., csütörtök

A naspolya és a szegény ember tehene

A horgosi Serfőző Jenőnek van 200 naspolya fája, három és fél hektáron pedig bodzát termeszt

Ha megkérnek bennünket, hogy soroljunk fel néhány gyümölcsöt, akkor talán mindannyian sorba vesszük az olyan jól ismert növényfajokat, mint az alma, a körte, a szilva, a barack, a meggy, a cseresznye, valamint megemlítünk néhány héjas- illetve bogyósgyümölcsűt. Amennyiben fel akarunk vágni tájékozottságunkkal, felsorolunk különböző egzotikus gyümölcsöket is, úgy mint banán, narancs, citrom, esetleg grépfrút, avokádó, mangó. Viszont talán mindannyian elsiklanánk egy olyan kevésbé ismert gyümölcs felett, mint a naspolya.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Másrészt gyakran emlegetik, hogy minden az emberi szervezet részére fontos anyag megtalálható azon termésekben, beleértve a gyümölcsöket is, amelyeket azon éghajlati körülmények között termelnek meg, amelyben az adott ember él.

A horgosi Serfőző Jenő eredeti végzettségét tekintve üzemi elektromérnök, de egy gyerekkori álma valósult meg, amikor lehetősége nyílt saját gyümölcsöst telepíteni. Az évek során többféle gyümölccsel próbálkozott, és többek között naspolyatermesztéssel is foglalkozik. Vele beszélgettünk e vidékünkön nem mindennapinak számító növényi kultúráról, de szót ejtettünk a bodzáról is, ami szintén megtalálható Serfőző gyümölcsösében.

A TERMÉSZET PATIKÁRIUSAINAK AJÁNLÁSÁVAL

Hogyan kezdett el gyümölcstermesztéssel foglalkozni?

Serfőző Jenő – elektromérnök, a gyümölcsök szerelmese (Gergely Árpád felvétele)

Serfőző Jenő – elektromérnök, a gyümölcsök szerelmese (Gergely Árpád felvétele)

– Ez a történet nagyon régen kezdődött. A családomnak nem volt gyümölcsöse, csupán egy nyolc mérés kert egyik felében voltak gyümölcsfáink. Főiskolás koromban, amikor úgy éreztem, hogy elfáradt a fejem, az agyam a tanulásban, akkor kimentem a gyümölcsösbe, és vagy metszettem, vagy ha éppen nem olyan szezon volt, akkor néztem, hogy jól alakulnak-e a fák koronái vagy a termés. Kicsit szerelmes voltam a gyümölcsfákba, és egy kicsit talán irigykedtem is mindenkire, akinek sok gyümölcsöse volt. Azután eljutottam abba a stádiumba, hogy azt mondtam, engem tulajdonképpen már nem is érdekel az elektroenergetika. A tanulmányaimat azért be akartam fejezni, nehogy azt mondják, azért csinálok mást, mert ez nem sikerült. Elvált szülők gyereke voltam, és mint ilyen, minden helyzetben megtapasztaltam, hogy sokkal inkább szerényebb körülmények között élek, mint azok, akik harmonikus családból valók. Ez küzdővé is tett, szoktam is mondani, hogy nem rombolt le, hanem fölépített, erős jellemmé váltam. A főiskola finisében tudtam, hogy én gyümölcsöst akarok telepíteni. Aránylag jutányos áron sikerült vennem egy hatvan méréses parcellát, és azt betelepítettük. Sokat küzdöttem vele, hisz az őstermelők éve akkor sem volt mindig sikeres, de volt hogy anyagilag is siker koronázta a munkámat. Először csak almát telepítettem. Most tizenöt hektár almásunk van, három hold szőlőnk, amelynek egy része csemege-, másik része borszőlő. Van három és fél hektár fekete bodzánk, körülbelül egy láncnyi területen őszibarackot termesztünk. Aztán van egy tizennégy méréses szilvánk is, aminek a köze van beültetve naspolyával.

Naspolya és szilva vegyesen (Gergely Árpád felvétele)

Naspolya és szilva vegyesen (Gergely Árpád felvétele)

Hogyan jött az ötlet, hogy naspolyát telepítsen?

– A helyzet adta magát, mivel nem igazán jól telepítettem a szilvát, túl nagy sorközöket hagytunk, meg a sorokon belül is túl nagy távolság volt a fák között. Ezeket az üres területeket kívántam feltölteni, és kapcsolatba kerültem olyan szerbiai facsemeteárusokkal, akikben megbíztam. Ők ajánlották a naspolyát. Akkor elültettem 200 darab naspolyát, amelynek többsége azóta is terem.

A naspolyára úgy tekintünk mint egzotikus növényre. Ez tényleg így van? Hogyan viselkedik a mi éghajlati körülményeink között?

– A naspolya a szakirodalom szerint a Kaukázus déli lejtőiről származik, és valószínűleg olasz közvetítéssel jutott a Kárpát-medencébe. Érdekes, hogy ennél északabbra nem termesztik, miközben a hideggel szemben is ellenálló. A Balkán-félszigeten, Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Boszniában vadon is megterem az erdőszéleken. A szakirodalom annyit mond, hogy nem ártana, ha minden család kertjében lenne legalább egy naspolyafa. Az is tud 20–40 kilogramm termést hozni, ami megfelelő mennyiség egy szezonális kúrához. Rengeteg vitamint, B-, C-, E-vitamint, sok ásványi anyagot, kalciumot, káliumot, mangánt, cinket, vasat tartalmaz. Az emésztőszerveket regenerálja, segíti az emésztést. A magját is fel lehet használni, a leveléből, a héjából gyógyteát készítenek.

„Az a nem túl sok vevő rajongva örvendezik, hogy végre hoztak naspolyát is” (Gergely Árpád felvétele)

„Az a nem túl sok vevő rajongva örvendezik, hogy végre hoztak naspolyát is” (Gergely Árpád felvétele)

Egy kevésbé ismert gyümölcsről van szó. Hogyan tudja meggyőzni az embereket, hogy vásároljanak naspolyát?

– A meggyőzéshez elég, ha sikerül az embert rávenni, hogy egyet kóstoljon meg. Arra a kérdésre igazából nem tudok jó választ adni, ha azt kérdezik, hogy milyen ízű. Egyszerűen csak naspolyaízű. Ha odáig eljuttatok egy esetleges jövőbeli vevőt, hogy egyet kóstoljon meg, azt szoktam tapasztalni, hogy mintha a tudatalattijából a szervezete kiszólalna, hogy vegyél még egyet. Ez véleményem szerint csak azokkal a gyümölcsökkel fordul elő, ami olyan anyagokat tartalmaz, amire a szervezetnek nagy szüksége van.

Hogyan tudja értékesíteni a naspolyát?

– Kétszáz fát telepítettem, bízva abban, hogy sikerül eladnom, de a helyi piacon ez nem egyszerű feladat. Pillanatnyilag magyarországi vevők, viszonteladók veszik meg. Azt sem mondhatom róla, hogy a bevétel miatt termesztjük, hisz a kiskereskedelmi ára száz dinár. Ha belegondolunk abba, hogy egy kilogramm alma ára is nyolcvan dinár, akkor a naspolya nem is drága, hisz sokkal több kis gyümölcsöt kell összeszedni, mire összegyűlik az egy kilogramm. Mondhatom, majdnem hiúságból termeli az ember, imponál neki, hogy másnak nincs, és az a nem túl sok vevő rajongva örvendezik, hogy végre hoztak naspolyát is.

EGYSZERŰ TERMESZTÉS

A naspolya termesztése nagyobb odafigyelést igényel, mint mondjuk az almáé?

– Egyáltalán nem igényel különleges bánásmódot. Nálunk ugyanazt a növényvédelmet kapja, mint a szilva, az sem igényel túl sok kezelést. Rezes téli lemosópermetezést, meg azután a monília ellen a virágzás előtt, közben és után. Nem mondhatom, hogy a tetű vagy valami féreg károsítja, nem is kukacosodik. Viszont érzékeny az erwiniára, ami ellen ugyan lehet küzdeni, de végül el szokta vinni a fákat. Tavaly még nem volt jelen, az idén azonban nagy károkat okozott, ennek következtében a termésmennyiség is elmarad a tavalyitól.

A metszését hogyan végzik?

– A metszését nem ajánlják, hanem csak arra kell szorítkozni, hogy a befelé növő ágakat kiszedjük, csak a lombot kell ritkítani. Mi, amikor a szilvát metsszük, akkor metsszük a naspolyát is. A fa habitusa is szép, díszcserjének is elmegy, mondjuk egy virágoskert sarkába, szép a levele és a virágja is.

A szedéssel nem szabad megvárni, hogy a fán megérjen a gyümölcs (Gergely Árpád felvétele)

A szedéssel nem szabad megvárni, hogy a fán megérjen a gyümölcs (Gergely Árpád felvétele)

Milyenek a környezeti igényei?

– Szereti a meleget, jobban mondva a hűvös meleget, de azért mégsem lehet a ház háta mögé ültetni. Nálam a mikroklíma jól el van találva azáltal, hogy szilvafák között van. Körüljárja a nap, de közben hűvös is van. A téli fagyok nem ártanak neki.

Hogyan szüretelik?

– Amikor a naspolyát szedjük, lehet mondani, hogy más dolgunk nincs, hisz akkorra már az almát betakarítottuk. A szedéssel nem szabad megvárni, hogy a fán megérjen a gyümölcs, mert nagyon megpuhul és szedés közben sérül. Amikor leszedik, nem alkalmas evésre, hanem utóérlelésre van szüksége, ehhez pedig a megfelelő páratartalom, hőmérséklet és sötét kell. Mi a hűtőházban érleljük +2 fokon. Egy menetben szedjük, viszont a hűtőben nem egyszerre érik, éppen ezért többször át kell válogatni, hogy mikor melyiket visszük ki a piacra. A szakirodalom azt ajánlja, hogy padláson egy sorban szétterítve kell érlelni, de akkor dehidrálódik, kiszikkad.

Milyen fajtái vannak? Vannak konkrétan a mi tájegységünkre kifejlesztett fajták?

– Három típusú naspolya van. Mi két fajtát termesztünk. Konkrét fajtanevet nem tudnék mondani, az egyik nagyobb, kerek, pogácsaszerű, a másik pedig apróbb, körte állású. A vevők inkább az apróbb fajtát kedvelik. A nagyobb hajlamos berepedezni és penészedni.

BIOLÓGIAI EGYENSÚLY A BODZÁSBAN

Említette, hogy fekete bodzát is termeszt. Minek hatására döntött emellett?

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

– A Termelők Klubjának egy régebben megtartott előadásán hívta fel a figyelmünket dr. Sipos Béla Zoltán budapesti egyetemi tanár, és ezzel bolhát ültetett a fülünkbe. A bodzát nem hasonlítanám a naspolyához, ebből lehetne nagyobb bevételt is szerezni. Van egy olyan mondás, hogy a kecske a szegény ember tehene. Nos, ennek analógiájára mondhatnánk azt is, hogy a bodza a szegény ember gyümölcse. Aránylag kevés befektetéssel nagy hasznot lehet elérni vele. A telepítés költségei alacsonyak, mert vegetatív alanyokat kell kigyökereztetni. Természetesen nem mindegy, hogy milyen bodzát ültet el az ember. Ez nem nemesített bodza, hanem szelektált fajta, olyan anyanövényekből, amelyek jól viselkedtek bizonyos körülmények között, amelyeknek magas a szárazanyag-tartalma, nagy festőanyag-tartalommal bírnak, az ernyőben egyszerre érnek a bogyók, és nem szóródik.

A bodza termesztéséről mit kell tudni?

– Arra hívták fel a figyelmünket, hogy ameddig nem muszáj, ne is permetezzük az ültetvényt, hogy minél tovább megőrizze a természetes biológiai egyensúlyát. A vegyszeres kezeléssel nemcsak a kártevőket, hanem azok természetes ellenségeit is kiirtjuk, és a kártevők a következő hullámban még intenzívebben támadnak. Előfordulhat, hogy megjelenik a fekete tetű, de azt szelektíven kell kezelni. Az idén a legöregebb bodzásban volt egy olyan esetünk, hogy az egyik növényen megjelentek a tetvek. Amikor a feleségem kiment, hogy megszórja, kellemesen meglepődött, mivel a fa tetűmentes volt, és rengeteg hangya és katicabogár mászott rajta.

A bodzát hogyan lehet értékesíteni?

– Egy hektár bodza hozama legalább akkora mint egy hektár szőlőé, ezzel szemben a szőlőben rengeteg a munka meg a befektetés. Nem is beszélve arról, hogy a bodza többet is teremhet, amennyiben biztosítani tudjuk neki az optimális körülményeket, tehát ha öntözni is tudjuk, ha tápanyagot is bőven viszünk be, ha lombtrágyázzuk. A bodzánál a legnagyobb probléma az, hogy az ára nagy intervallumok között mozog. Egy kilogramm bodzáért kaptunk már 55 dinárt is, ennyit a szőlőért sosem kaptam, de sajnos olyan is volt, hogy kilenc dinárért adtuk el. A bodzát továbbra is kedvelem, három és fél hektárt telepítettünk eddig belőle. A begyűjtéshez feltétlenül szükség van egy hűtőházra. Mi a Prímát szoktuk használni, de nem nagyon szeretik, mivel amikor a bodzát szedjük, akkor már indul az almaszezon, és a bogyója, ha lepottyan, mindent lilára fest. A bodzát igen sokféleképpen fel lehet használni. A szakirodalom szerint több, mint hatvan felhasználási lehetősége van, talán élelmiszerfestésnél a leginkább. A virágját is fel lehet ugye használni, korábban jártak nálam egy francia cég képviselői, akik megvásárolták volna, de ha mindent összeszámolunk, a termését jobban megéri értékesíteni.