Meghallgatást tartott a jogállamiság magyarországi helyzetéről tegnap az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE). A magyar kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte az ülésen, amelynek a tétje nem volt kicsi, ugyanis részben a tegnapi meghallgatás alapján fog elkészülni az a jelentés, amely akár az „atombombának” nevezett hetes cikk elindítását is kezdeményezheti az ország ellen.
Szijjártó Péter nem titkolta, több elvi és gyakorlati kérdésben a magyar kormány súlyos vitában áll Brüsszellel (Fotó: MTI)
Bevezető felszólalásában Judith Sargentini kijelentette, Magyarországon rendszerszintűen sérül a jogállamiság. Hosszasan sorolta, mely területeken került veszélybe a jogállam és a demokrácia. Szavai szerint a romák és az LMBT-közösség jogait is veszélyeztetik. Ezt követően Szijjártó Péter kapott szót, aki nem titkolta, több elvi és gyakorlati kérdésben Magyarország súlyos vitában áll Brüsszellel, de a magyar kormány eltökélt abban, hogy a magyar emberek érdekéért a végsőkig küzdjön.
Lehetőséget kapott, hogy kifejtse véleményét a jogállamiság helyzetéről három civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely és az Alapjogokért Központ képviselője is. A vitában részt vevő magyar EP-képviselők pártállásuk alapján foglaltak állást az Orbán-kormány mellett vagy vele szemben. A felszólaló külföldi képviselők többsége bírálta Magyarországot.
A legrosszabb esetben meghozható döntés – a 7-es cikk elindításáról szóló – részben Judith Sargentini, a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott zöldpárti képviselő kezében van. Sargentini tegnapi tízperces bevezetőjében kifejtette, hogy az EP szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, a demokrácia, az alapjogok, a szólásszabadság, a migránsok emberi jogai, de veszély fenyegeti egyes magyarországi kisebbségek jogait is, melyek közül a romákat és az LMBT-közösséget, azaz a más szexuális orientációjú emberek kisebbségét nevezte meg. Mint mondta, ezekben a kérdésekben kell majd tárgyilagos döntést hozniuk. Kijelentette: Magyarországon rendszerszintűen sérülnek az emberi jogok. Végül szólt a 7-es cikkről is, mint a jogállamiság rendszerszintű megsértését szankcionáló döntési lehetőségről.
A fenyegetésként meglebegtetett 7-es cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit szinte kizártnak tartanak.
A Judith Sargentini nevével jegyzett, készülő dokumentum-tervezet elfogadásáról várhatóan valamikor a nyáron határoz majd a LIBE.
Tizenkét percet kapott a magyar kormány álláspontjának a kifejtésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
„Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, mely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából” – jelentette ki Szijjártó Péter az MTI beszámolója szerint.
A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter. Aláhúzta, nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.
Szijjártó Péter sajtótájékoztatóját tartja (Fotó: MTI)
Hozzátette: a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, „teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról”.
„Amikor Magyarországot támadják, akkor olyan országot támadnak, amely a saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé” – fogalmazott.
Magyarország egy erős Európai Unióban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le – mondta a tárcavezető, az EU egyik legnagyobb problémájának nevezve, hogy „a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat”.
Szijjártó leszögezte, senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Mint mondta, az EU „minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe”, ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.
Az ülésen Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Leszögezte: a szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége.
Pardavi beszélt a civil törvényről, amelyet az Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlított, illetve figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, nincs azonban sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom „sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát”. Úgy vélekedett, „a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett rá, hogy a Magyarország ellen induló kritikák, amelyekről most is vitáznak, akkor indultak, amikor az Orbán kormány 2010-ben hatalomra került. „Optikai csalódásnak” nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve. Szavai szerint igazából itt nem jogállamiság- vagy demokráciavitáról, hanem szuverenitási vitáról van szó. Szánthó szerint világosan meg kellene határozni, hogy mely kérdésekben van joga dönteni az Európai Bizottságnak, és mely kérdések sorolhatók a tagállami döntéshozatal hatáskörébe.
Az ezt követő vitában Gál Kinga fideszes képviselő elmondta, semmilyen vizsgálat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon, ahol nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat. Értetlenségének adott hangot a civil törvény miatti tiltakozással kapcsolatban, feltéve a kérdést, hogy miért jelent gondot a külföldi támogatások bejelentési kötelezettsége, ha az érintett szervezeteknek nincs rejtegetnivalójuk.
Párttársa, Járóka Lívia arról számolt be, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő kijelentette, a kormány helytelenül úgy állítja be a tevékenységét érintő vizsgálatokat, mintha 500 millió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra.
Az ugyancsak MSZP-s Ujhelyi István kijelentette, „a kormány bűnei miatt megint Magyarország került az európai szégyenpadra”. Mint közölte, az ülésen szórólapokat osztottak, hogy bemutassák, a Fidesz „tudatosan és vállaltan szembemegy minden európai értékekkel”, miközben Brüsszelben a kormány az „európai arcát” próbálja mutatni.
„Szánalmas, hogy a kormány nem képes felvállalni a tényleges vitát, csak mondja az unalomig ismételt, ezerszeresen elcsépelt propagandaszövegét” – vélekedett Niedermüller Péter DK-s képviselő, aláhúzva, hogy a szélsőjobboldali politikusokon kívül senki nem támogatta Szijjártó álláspontját.
A jobbikos Balczó Zoltán kiemelte, hogy Szijjártó az elhangzott kifogások közül érdemben csak a migránspolitikát, a határvédelmet ért bírálatokra válaszolt.
A vitában felszólaló külföldi képviselők többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt. Egyesek a demokratikus elvek és a sajtószabadság csorbulását, mások a migrációs politikát kritizálták, de szóba került egyebek mellett a nemzeti konzultáció kérdése is. Voltak ugyanakkor, akik kiálltak a kormány mellett, mondván, hogy számos kérdésben hatékonyan ellenállt az EU nyomásgyakorlásának.
A vitát követően Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatót tartott, melyen leszögezte, semmilyen meghallgatás vagy nyomásgyakorlás nem fogja eltántorítani a kormányt a magyar emberek álláspontjának képviseletétől.
„A kabinet kitart migrációs politikája mellett” – mondta.
A tárcavezető szerint a LIBE-meghallgatásnak, a Magyarországgal szembeni jelentésírásnak kizárólag az illegális bevándorlás megítélésével kapcsolatos jelentős különbség az oka. Míg ugyanis a LIBE-bizottság és az EP-képviselők nagy többsége Európa szempontjából pozitív fejleménynek tekinti az illegális bevándorlást, addig a magyar kormány azt veszélyesnek, a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést pedig rossznak, károsnak tartja. Hozzátette, az utolsó lehetőségig küzdeni fognak azért, hogy ne léphessenek életbe a magyar emberek biztonságával, akaratával ellentétes döntések.
„Az európai intézményeknek kutyakötelességük lenne lépéseket tenni Európa biztonságának helyreállítása érdekében ahelyett, hogy egyes tagállamokat kipécéznek” – mondta.
A külügyminiszter kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy a Magyarországról szóló jelentés „már készen van”, „a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözést” vezérlő politikai motiváció erőteljesen látszani fog benne, és „nem lesz független” Soros György álláspontjától.
