2024. április 20., szombat

Szűk esztendő küszöbén

Az utóbbi években Szerbia az export és import terén viszonylag jó eredményt ért el, hiszen a kilenc évvel ezelőtt kitört világgazdasági válság esztendejében 26 százalékos volt a külkereskedelmi hiánya, a múlt év végén pedig csak 11,6 százalék körül alakult. Még akkor sincs okunk dicsekvésre, ha az euróban kifejezett összegeket elemezzük, 2016-ban ugyanis 17,38 milliárd eurót költöttünk el a nemzetközi piacon, viszont csak 13,42 milliárd euró bevételt sikerült elkönyvelnünk. Ez azonban – úgymond – normális folyamatnak tekinthető, hiszen az ország behozatali irányultságú. Ennek egyik oka, hogy a külföldi beruházók az általuk alapított termelési kapacitások működtetéséhez meglehetősen kismértékben veszik igénybe a mi beszállítóink szolgáltatásait, mivel ők már rendelkeznek külföldi ügyfelekkel, s a bejáródott kapcsolatokat inkább tovább bővítik, mint hogy a leépítésükre törekednének. Részben ennek a folyamatnak a következményeként a behozatal a következő esztendőben erősödni fog. Mi több, ezzel együtt várható, hogy a lakosság fogyasztása is némileg emelkedik, hiszen a közelmúltban beharangozott, s várhatóan újévtől hatályba lépő fizetésemelések az eddiginél nagyobb költekezésre serkentik az embereket. Tekintettel arra, hogy a hazai termelőkapacitások produktumai, tehát az árucikkek, a minőség szempontjából jócskán lemaradnak a külföldiek mögött, nyilvánvaló, hogy ez is az importáru iránti keresletet fokozza.

Ezzel szemben várható, hogy a következő időszakban az eddiginél többet kell fizetnünk az energiahordozókért. Az utóbbi években ugyanis szinte folyamatosan csökkent a nyersolaj és a földgáz ára, de ez a folyamat megrekedni látszik, vagyis az árak emelkedni fognak. Ezért Szerbiának nagyobb mennyiségű kemény valutára lesz szüksége, hogy kellő mennyiségben importálhasson energiahordozókat. Ez talán nem is okozna nagyobb gondot, ha lehetőség volna a kivitel növelésére. S ezen a ponton az időn nyomatékosan közbeszólt az időjárás. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis a mezőgazdasági termények kivitelre előirányzott mennyisége a tervezettnek a közelében sem lesz. Az ugyanis már bizonyos, hogy kukoricából 32 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly, a kenyérgabona mennyisége 8,7, a cukorrépáé viszont 15 százalékkal csökkent. Márpedig Szerbia éppen ebből a három haszonnövényből exportálhat(ott) a legtöbbet. A mezőgazdaság kiviteli lehetőségeinek csökkenését jelzi az a tény is, hogy például szójából már most behozatalra szorulunk, holott a korábbi esztendőkben ebből a haszonnövényből is termékfelesleggel rendelkeztünk. Az pedig logikai következtetés, hogy az állattenyésztéshez szükséges „élelmiszer” mennyiségének apadása maga után vonja a mezőgazdaság másik ágazatának visszaesését is.

A külkereskedelmi mérleghiányunk várható növekedésének lényeges pontja az euró, a dollár és a svájci frank árfolyamának alakulása is. Tekintettel ugyanis arra, hogy Szerbia behozatali irányultságú ország, a talán mesterségesen túlstabilizált dinár elsősorban az importőröknek kedvez. Tehát rossz helyzet a kivitelre törekedőknek. Januárban ugyanis a külföldön megkeresett euróért 123,8 dinárt kaptak itthon, október végén már csak 119,28-at. Hiábavaló tehát a dinár értékének növekedésével hencegni, amikor éppen az árt legtöbbet a külgazdasági ágazatnak.

Ha tehát alaposan és részleteiben is átgondoljuk a jelenlegi és a várható lehetőségeinket, kénytelen-kelletlen be kell látnunk, hogy a kivitelt illetően egy szűk esztendő küszöbén állunk.