A nők elleni erőszak megfékezéséről tartottak konferenciát csütörtökön a Tartományi Képviselőházban.
A kérdéskörben végzett kutatás eredményeit, vagyis az illetékes állami intézményekben és a különböző szervezetekben kialakult szemléletet és gyakorlatot mutatták be. A SeConS, a fejlesztési kezdeményezések csoportjának projektuma az intézmények egységes munkájához járul hozzá.
Predrag Vuletić tartományi szociálpolitikai, demográfiai és nemi esélyegyenlőségi titkár nyilatkozatában kiemelte, hogy a nők elleni erőszak problémája globális szintű. A jövőben célként tűzték ki, hogy a kérdéskörben az illetékes szervek együttesen és hatékonyan lépjenek fel. Hozzátette, hogy a 2013-ban, a tartományi titkárság által létrehozott új politikai keret a nőkkel szembeni erőszak felszámolását segíti.
Svetlana Selaković tartományi szociálpolitikai, demográfiai és nemi esélyegyenlőségi segédtitkár elmondta, hogy a projektum keretében tíz vajdasági község intézményében és szervezetében végezték el a kutatást. Ezek védelmet és támogatást nyújtanak az erőszakos cselekmények áldozatainak. Az elemzésben 289 munkatárs vett részt, akik belcsényi (beočini), zichyfalvai (plandištei), ürögi, zentai, törökkanizsai, begaszentgyörgyi (žitište), rumai, temerini, verseci és ópázovai intézményeket, illetve szervezeteket képviseltek.
A tanácskozás a 16 erőszakmentes akciónap elnevezésű nemzetközi kampány keretében valósul meg – emelte ki Milana Rikanović, az UN WOMEN, ENSZ női tagozatának szerbiai képviselője.
– A vajdasági szintű kutatás során a hátrányos helyzetű, illetve marginalizált csoportok áldozatainak, a falusi, fogyatékkal élő és a roma nők helyzetét vizsgáltuk. Ezenkívül olyan áldozatok csoportjai kerültek középpontba, amelyek elszenvedték az erőszak valamely formáját. A legfőbb cél az, hogy egyetlenegy csoport tagja sem vesszen el a különféle állami és szervezeti apparátusok útvesztőjében – hangsúlyozta Milana Rikanović.
A kutatásból kiderült, hogy a nők elleni erőszakkal a leggyakrabban a szociális védelem munkatársai, valamint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság tisztségviselői szembesülnek. A hátrányos helyzetű, illetve marginalizált csoportokat illetően legtöbbször a falusi nők éltek át bántalmazást. A kutatás eredményei rámutatnak arra is, hogy legritkábban az oktatási és egészségügyi szervek találkoznak a problémával. Ugyanezen intézmények dolgozói úgy vélik, hogy nem rendelkeznek megfelelő tudással és szakképzettséggel. Ez viszont elengedhetetlen az áldozatokkal folytatott munka során – hangzott el a konferencián.
