Mint minden évben, az ATP, a profi teniszezők szervezete az idén is megválasztotta az idény öt legjobb mérkőzését, nem számítva a Grand Slam-tornákat. Sokan azt várták, hogy Roger Federer és Rafael Nadal valamelyik mérkőzése lesz a befutó, végül azonban a svájci és az ausztrál Nick Kyrgios nagy viadala nyert, amelyet Miamiban játszottak le. A lista rég volt ennyire kiegyensúlyozott, tíz név került fel rá, közöttük található Novak Đoković is. Íme a legjobb mérkőzések:
1. Federer–Kyrgios 7:6, 6:7, 7:6, Miami, elődöntő. Különböző játékstílusú, de egyformán közönségkedvenc teniszezők második gigászi csatáját lehetett látni Miamiban. Csaknem két évvel korábban Madridban az ausztrál mentett két meccslabdát, és nyert, most pedig hiába mentett ötöt, a svájci veterán vissza tudott vágni. Egészen más lehetett volna az ábra, ha Kyrgios a döntő pillanatokban nem kockáztat fölöslegesen, és kettős hibával tolja meg Federer szekerét. Másnap Federer a serleget is elnyerte.
2. Thiem–Dimitrov 4:6, 6:4, 7:6, Madrid, 3. forduló. A félkezes fonák mesterei nagy erővel bombázták egymást az alapvonalról több mint két és fél órán át. Dimitrov a 2. játszmában 3:1-re, a harmadikban 4:2-re vezetett, végül a rövidítésben öt meccslabdát is kiharcolt. Az osztrák bátran küzdött, minden hátrányt ledolgozott, a spanyol fővárosban visszavágott az év eleji brisbane-i vereségért, három nappal később pedig az 1000-es tornákon élete első döntőjét vívhatta, amelyet elveszített Nadal ellen.
3. Monfils–Nisikori 6:7, 7:5, 7:6, Montreal, 2. forduló. A riói olimpia negyeddöntőjében a francia a rövidítésben 6:2-es előnyt hagyott ki, és a kanadai meccsre négy egymást követő vereséggel állt ki a japán ellen. Semmi sem utalt arra, hogy a történelem fordítva ismétlődhetne meg, hisz Monfils az elveszített első játszma után a másodikban is 3:5-ös, majd a harmadik rövidítésében 2:6-os hátrányban volt. Örök talány, honnan merített Monfils kétszer is erőt a nagy fordulatra, hisz minden ellene szólt. Az is például, hogy addig katasztrofális 2:62 volt a top 10-esek elleni mérlege, ha elveszítette az első játszmát.
4. Đoković–Murray 6:3, 5:7, 6:4, Doha, döntő. Másfél hónappal korábban Đoković elveszítette a ranglista első helyét, és a 2017-es év első versenyhetén éppen az új világelső brit Andy Murray-vel vívott döntőt, aki ekkor 28 meccsen át veretlen volt. Murray volt az esélyes, elvégre mindössze egy nappal korábban Novak hat meccslabdával szembesült Fernando Verdasco ellen. A második játszmában Novak a mérkőzésért adogatott, kihagyott három meccslabdát, a döntő játszmában azonban – most már tudjuk, hogy legjobb 2017-es játékával – 3:3 után adta meg a kegyelemdöfést.
5. Nadal–Pouille 4:6, 7:6, 7:5, Peking, 1. forduló. Ez volt a spanyol ranglistaéllovas első meccse a megnyert US Open után, amelyben megmutatta, hogy a tényleges legjobbak képesek meglelni a győzelemhez vezető utat a legnehezebb helyzetben is. A megnyert első játszma után a franciának a második szettben 6:4-es előnye, vagyis két meccslabdája volt, mégis megengedte Nadalnak, hogy a zsinórban szerzett négy ponttal kiharcolja a harmadik játszmát, és végül egyetlen breakje révén visszavágjon a 2016-os US Openért.
