Mikor lesz európai életszínvonalunk?

Tóth Péter

2017. december 7., 07:28

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A jelek szerint a jövő év elején felgyorsulhat Szerbia uniós csatlakozási folyamata. A legvalószínűbb azonban, hogy országunk csak 2025-ben válhat teljes jogú taggá. Az embereket viszont ennél is jobban érdekli, hogy mikor érhetjük el az uniós átlagot az életszínvonal terén. A borúlátó forgatókönyvek szerint 50-60 évre lesz szükség. Az optimistább verziók alapján akár 15 év alatt felzárkózhatunk.

A jelenlegi tempót véve alapul országunk gazdasága 50 év alatt érné el azt a fejlettségi fokot, hogy egy átlagos itteni polgár életszínvonala elérje egy átlagos uniós állampolgárnak a mostani szintjét. Ezt Ekaterina Vostroknutova, a Világbank vezető közgazdásza mondta, amikor a Nyugat-Balkánról szóló éves jelentését mutatták be. Ha viszont „sebességet váltunk” és sikerülne elérnünk pl. a románok által produkált növekedési tempót, akár két évtized alatt olyan életszínvonalunk lehetne, mint egy átlagos európai állampolgárnak.

A nemrég még hozzánk képest is elmaradottnak számító Románia ugyanis évi 5-6 százalékos GDP-növekedést valósított meg az utóbbi években. A Világbank szakemberei Szerbiát a térség gazdaságának motorjaként emlegették.

A jelenlegi bizonytalan körülmények között egy évre is nehéz tervezni, nem hogy évtizedekre

Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy az idei évre korábban prognosztizált 3 százalékos növekedést 2 százalékra mérsékelték. Ez már nem éri el a nyugat-balkáni országok 2,6 százalékos átlagát sem. Pozitív fejleményként említik viszont, hogy a közadósság 700 millió dollárral csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig 4,3 százalékkal nőtt az idén.

A térség országai közül Szerbiában és Macedóniában maradt el a növekedési ütem a vártnál. Míg déli szomszédunk esetében ezt politikai okokkal magyarázzák, Szerbia esetében a kedvezőtlen időjárási körülményekre vezetik vissza. Mindkét esetben van is némi igazságalapja az ok-okozati fejtegetéseknek: a macedónoknál politikai válság alakult ki, míg itt nálunk télen hideg volt, nyáron pedig meleg. Az év elején tapasztalt zord időjárás, majd a nyári aszály termés- és termeléskiesést okozott. Ekatarina Vostroknutova szerint azonban Szerbia esetében a hitelezés visszaesése és a beruházások csökkenése is gátló tényezőként jelentkezik. Esetünkben ugyanis a beruházások GDP-arányosan 18 százalékot tettek ki, a régió átlaga pedig eléri a 25 százalékot. Lazar Šestović, a Világbank közgazdásza szerint érthetetlen, hogy nem ruházott be még többet az állam is, hiszen többletet sikerült megvalósítani a költségvetésben, és a jóváhagyott nemzetközi hitelkeretek egy része is kihasználatlan maradt. Ami pedig az időjárási körülményeket illeti, az aszály más országokat is sújtott. Hogy ez Szerbia esetében jobban megmutatkozik, azzal magyarázható, hogy nálunk a mezőgazdasági termelés aránya magasabb a GDP-n belül, eléri a 15-16 százalékot. Az év első negyedében a hideg miatt az energiaszektorban is a tervezettnél kisebb a termelés.

KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK

Linda van Gelder, a Világbank nyugat-balkáni térségéért felelős igazgató szerint az elmúlt évek során az érintett országok előrehaladást mutatnak az állami pénzügyek reformja terén és a gazdaság növekedésének serkentésében is, de a lakosság még nem érzi ennek a hatását. Szokás a trendeket előrevetíteni, s ez alapján a nyugat-balkáni országoknak nem kevesebb mint 60 évre lesz szükségük ahhoz, hogy elérjék az uniós tagországok jelenlegi jövedelmi szintjét. Feltéve, ha a gazdasági növekedésük olyan ütemű lesz, mint az 1995 és 2015 között jegyzett időszakban. Ha viszont netán a jelenlegi romániai szintre gyorsul a növekedés, akkor ez az idő két évtizedre csökkenhet. Ez áll a Világbank legfrissebb elemzésében. A gazdasági világválság előtt egyébként a nyugat-balkáni országok gazdasági növekedése éves szinten 5-6 százalékot tett ki. A 2008-as pénzügyi válság után megfeleződött. Szerbiában azonban recesszióba fordult.

A belső tényezők mellett a növekedést mindig meghatározzák, húzhatják, vagy korlátozhatják a külső körülmények. Az Európai Unió erőteljes gazdasági növekedése segíthet majd a szerbiai GDP növekedésében, de pozitív hatással lesz a Nyugat-Balkán régió más országainak gazdasági növekedésére is. Ezt Stephen Ndegwa, a Világbank szerbiai irodájának vezetője is megállapította. „Ahhoz azonban, hogy az EU gazdasági növekedését ki lehessen használni, meg kell teremteni a feltételeket. Szerbiában végre kell hajtani a reformokat – erősítette meg Ndegwa, a Világbank jelentésének bemutatásakor. A szakember véleménye szerint meg kell tartani a pénzügyi fegyelmet, és folytatni a közszféra, azon belül az állami vállalatok reformját. A Világbank legfrissebb prognózisa szerint a régió 2018-ban 3,3, 2019-ben 3,6 százalékos bővülést tud megvalósítani. Szerbia esetében mindkét évben 3,5 százalékra számítanak. Ez a korábbi eredményekhez képest jónak tűnhet, de ebben a tempóban csak 50 év alatt érjük utol Európát.

ÚJ MODELL KELL

A Világbank szerint (is) új növekedési modellre van szüksége a nyugat-balkáni térségnek. Növelni kell a termelékenységet, a beruházások volumenét. A hazai piac kis felvevőképessége miatt növelni kell az exportot. Ezenkívül növelni kell a magánszektor részesedését is a GDP szerkezetén belül. Az egymás közötti kereskedelmi forgalom növelésében is komoly lehetőségek rejlenek. Egyes országoknak meg kellene duplázniuk az export részarányát a GDP-n belül. Így lehetne megközelíteni az EU-országok átlagát. A térség kis országai, Macedónia, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szerbia nyitott gazdaságai azonnal megérzik, ha a világgazdaságban vagy a környezetünkben gondok adódnak. Ugyanígy a kedvező folyamatok is gyorsan begyűrűznek. Így az ilyen jóslatok mindig érdekesek lehetnek, de azzal is tisztában kell lenni, hogy a jelenlegi bizonytalan körülmények között egy évre is nehéz tervezni, nem hogy évtizedekre. A térségben a jelentős előrehaladás ellenére minden 10 munkaképes emberből csak 6-nak van állandó munkája.

Azt is le kell szögezni, hogy az életszínvonal viszonylagos. A jelenlegi is nehezen összehasonlítható, több évtizedes idősíkon pedig különösen nehéz viszonyítani. Az átlagbér vagy a minimálbér szintje nem sokat mutat. Nem mindegy ugyanis, hogy mit jelent egy bizonyos összeg úgynevezett vásárlói paritás alapján, ami azt mutatja, az adott országban mit lehet megvásárolni rajta. Sokat jelentene viszont, ha a következő években 3–5 százalékos növekedést tudnánk megvalósítani, mert csak az eredményezné az életszínvonal érezhető javulását.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap