A protokolláris találkozókra nem jellemző fegyelmezetlenséggel végződött a szerb államvezetés és a Bosznia-Hercegovina háromtagú elnöksége közötti mai belgrádi találkozó. A hivatalos tárgyalás után, az előzetes megállapodással összhangban Aleksandar Vučić államfő és Dragan Čović, Bosznia-Hercegovina elnökségének horvát tagja nyilatkozott a sajtónak. Azt követően, hogy Čović kifejtette, „Bosznia-Hercegovina alkalmazkodik Belgrád álláspontjaihoz”, Bakir Izetbegović, a bosnyák elnökségi tag azzal lépett a mikrofon elé, hogy az elmondottakhoz azért neki is lenne hozzáfűznivalója.
– Bosznia-Hercegovina külpolitikáját három személy alakítja, méghozzá Szarajevóban. Az csak természetes, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük a szomszédos országok álláspontját, hiszen ezekkel az országokkal élünk együtt Európában. Ugyanakkor nem állok el attól, hogy Bosznia-Hercegovina külpolitikáját Szarajevó alakítja, ezért már korábban is arra kértem Čovićot, hogy ehhez hasonló véleményét magánvéleményként, ne pedig az elnökség álláspontjaként közölje – fogalmazott Izetbegović.
Ezután Vučić lépett ismét a mikrofon elé, azzal, hogy „most neki lenne mindehhez hozzáfűznivalója”: „Most mindenki láthatja, hogyan bonyolódnak az ilyen tárgyalások. Így néz ki Koszovó és az államhatárok kapcsán is.”
Ezt megelőzően a szerb államfő nehéznek minősítette a nagyjából egyórás tárgyalást, amelyen elsősorban a Szerbia és a Bosznia-Hercegovina közötti országhatár meghatározásáról, valamint a Belgrád–Szarajevó autópályáról volt szó. Ezzel kapcsolatban beszámolt a szomszédos ország képviselőinek, hogy eddig mit végzett el a 11-es közlekedési folyosón, vagyis mit tett meg Belgrád és Szarajevó összekötése érdekében, mondván, az autópálya megépítése érdeke mindkét ország lakosságának és gazdaságának. Vučić azt is közölte, hogy a szomszédos ország egyelőre nem döntött az autópálya útvonalával kapcsolatban. Rámutatott, felajánlotta, hogy Szerbia a szerbiai szakasz mellett kész Bijeljináig megépíteni és finanszírozni az autópályát.
A két ország közötti határvonal meghúzását illetően ezúttal sem sikerült megállapodást kötni. Szerbia megállapodási javaslatot ajánlott fel, amelynek értelmében a Zvornik Hőerőmű és a Bajina Bašta Hőerőmű teljes egészében Szerbia területén lenne. Ezért cserébe saját területéből 4 hektárt és 19 hektárt ajánlott fel a másik félnek, a Bosznia-Hercegovina által választott területen. Bosznia-Hercegovina képviselői ezt nem tudták maradéktalanul elfogadni, ehelyett a szóban forgó hőerőművek státusával kapcsolatban próbáltak Belgrád álláspontjához közelíteni – részletezte Vučić, mondván, a kérdésre egyelőre nem sikerült pontot tenni. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a két ország területet cserél Priboj és Rud környékén, a métert méterért elv mentén, de az ezzel kapcsolatos részletek sem kristályosodtak még ki – magyarázta Vučić, majd hozzátette, a tárgyalás során téma tárgya volt Koszovó státusának kérdése is. Bakir Izetbegović megismételte, a sajtó kiforgatta néhány héttel ezelőtti nyilatkozatát, szó sincs arról, hogy Bosznia-Hercegovina elismeri Koszovó államiságát – magyarázta Vučić, hozzátéve, hogy a vendégek biztosították: amíg Szerbia nem másítja meg Koszovóval kapcsolatos álláspontját, addig ezt Bosznia–Hercegovina sem teszi meg.
Dragan Čović a sajtótájékoztató során baráti hangnemben Acónak szólította a szerb államfőt, megköszönve neki, hogy igazságos és úriemberhez méltó javaslatot tett az országhatárok tekintetében.
– Mindez nem egyszerű, Bosznia-Hercegovinában nehezebben jutunk közös nevezőre. Időre és mozgástérre van szükségünk, hogy megtaláljuk a számunkra is elfogadható megoldást. A métert méterért elv jó megoldás lenne, és ugyanez az elv szerint oldhatná meg Horvátország és Bosznia-Hercegovina is ugyanezt a kérdést. Bosznia-Hercegovina álláspontja az, hogy a jószomszédi viszonyok érdekében nem szabad nyitott kérdéseket hagyni az országok között – taglalta Čović.
