A Nyugat-Balkán európai uniós integrációjával és a schengeni övezet kibővítésével, továbbá az energiabiztonság megteremtésének fontosságával is egyetértettek a visegrádi országok, valamint Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Románia és Bulgária miniszteri találkozójának résztvevői tegnap Budapesten. A találkozón Szerbiát Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős miniszter képviselte.
Ivan Korčok szlovák megbízott külügyminiszter, Valeri Szimeonov, Szijjártó Péter, Nikosz Kociasz és Jadranka Joksimović (Fotó: MTI)
„Nem lehetséges erős Európai Unió erős Közép- és Délkelet-Európa nélkül” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatón.
A magyar diplomácia vezetője kiemelte: „nem lehet szégyellnivalónk” az EU megerősítését illetően, mert „mi itt Közép-Európában” bebizonyítottuk, hogy az illegális migrációt meg lehet állítani, az európai átlagnál magasabb növekedést mutatunk fel, így az EU megerősítéséhez nagy mértékben hozzájárulunk.
Hozzátette, ezért a térség jogosan támaszthat elvárásokat az EU-val szemben, és elvárják az Uniótól, hogy biztosítsa a schengeni övezet fennmaradását, segítse a közép-európai energiabiztonság megteremtését és gyorsítsa fel az EU bővítését.
Megjegyezte: az energiabiztonságot illetően elutasítják a kettős mércét és elvárják, hogy az EU segítse a diverzifikációt, mert új energiaszállítási útvonalak kellenek, hogy előreléphessenek az energiabiztonság tekintetében.
Szijjártó Péter közölte: az EU bővítésének felgyorsítása mellett foglaltak állást, fontos a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatát felgyorsítani, mert a régióbeli feszültségeken így lenne a legkönnyebb úrrá lenni. Magyarország politikai, gazdasági és biztonsági kockázatot is lát abban, ha az EU nem gyorsítja fel a bővítést, és Magyarország ezután is mindent megtesz azért, hogy Szerbia csatlakozási folyamata felgyorsuljon – közölte.
Jadranka Joksimović szerb európai integrációs miniszter elmondta: nemcsak Magyarország, hanem a visegrádi partnerek és más országok is megértik, hogy az EU bővítési folyamata nagyon fontos az Uniónak is, és remélhetőleg a bővítési folyamat nem lassul le. Szerbia rászolgált a bizalomra a bevezetett reformokkal és azzal a felelősségteljes politikával, amelyet a regionális stabilitás biztosítására folytat – vélekedett.
Hozzátette: Szerbia célja az európai integráció, és szeretne hozzájárulni az EU jövőjének alakításához is, ehhez pedig tervezhető, átlátható csatlakozási folyamatot remél az Uniótól.
A migráció témájával kapcsolatban Jadranka Joksimović arról beszélt, hogy az elmúlt időben több mint egymillió ember ment Szerbián át egyik uniós tagállam felől a másikba. Átfogó megoldást kell találni a migrációs helyzetre, és a nagy terhet viselő, a nyugat-balkáni útvonal mentén fekvő Szerbia kész hozzájárulni ehhez – jelentette ki.
A sajtótájékoztatón Valeri Szimeonov bolgár miniszterelnök-helyettes energetikai kérdésekkel kapcsolatban fontosnak nevezte Közép-Kelet- és Délkelet-Európa gázellátásának biztonságát, ahogyan azt is, hogy csökkenjen a Gazprom orosz gázipari cég befolyása. Közölte: ezért az úgynevezett interkonnektoros, azaz a gázvezetékek összeköttetésén alapuló kapcsolatokat szeretnék minél gyorsabban kiépíteni.
A jövő év első felében esedékes bolgár EU-elnökségről Valeri Szimeonov azt mondta, legfőbb témájuk az EU nyugat-balkáni bővítése lesz, amiben aktív szerepet akarnak játszani.
Nikosz Kociasz görög és Karl Erjavec szlovén külügyminiszter is támogatásáról biztosította az EU balkáni bővítését.
