Tilos a gyros?

Fehér Rózsa

2017. december 5., 18:19

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

„Ilyen Európát akarunk? Betiltják a gyrost? Titokban és illegálisan esszük majd a kebabot?!” A görög pánik akkor kezdett futótűzként terjedni az interneten, amikor híre ment annak, hogy az Európai Unió élelmiszer-biztonsági okok miatt betilthatja a török gyorsételt, a dönert, amit felénk inkább a görög nevén, gyrosként ismerünk. A hír nyomán görögök körében a Twitteren villámgyorsan kezdett terjedni a #Free_Giros hashtag.

A Bild című német lap beszámolója szerint az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága a Zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. Az ügy érdekessége, hogy az EP más húskészítmények esetében 2014 óta engedélyezi a foszfát használatát, ami az jelenti, hogy az uniós parlament „diszkriminálja a dönert”. Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott foszfátot a vízmegkötő tulajdonsága miatt használják a dönerhús-gyártásban, az anyag nélkül kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús. Az egészségpolitikára szakosodott német EP-képviselő, Renate Sommer szerint amennyiben az EP elfogadja a bizottság álláspontját, az egész dönerhús-gyártást végveszélybe sodró döntés fog születni. A lap szerint az EU-ban naponta 500 tonna dönerhúst értékesítenek, és ennek 80 százalékát Németországban állítják elő, de Magyarország is jelentős termelőnek számít. Az ágazat 110 ezer embernek ad munkát.

(Illusztráció)

Nem ez az első olyan szabályozási kísérlete az EU-nak, amely valamely tagország nemzeti eledelére mondana halálos ítéletet, 2013-ban például Brüsszel egyik legnagyobb gondja a dán fahéjas csiga volt: akkor az uniós hadüzenet oka az volt, hogy a dánok hagyományos fahéjas tekercsében, a közel kétszáz éves múlttal rendelkező kanelsneglében sokszorosan több a fahéj, mint amit az EU-s előírások megengednek. A brüsszeli bürokratákat akkor az vezérelte, hogy a kutatók szerint a fahéjban lévő kumarin (a fűszer egyik természetes összetevője) magas tartalma májkárosodást okozhat. Miután a döntéshozókat az a tény sem ingatta meg, hogy ahhoz, hogy a fahéj valóban egészségre káros legyen, az orvosok szerint annyi fahéjas csigát kellene megenni, hogy előbb halna bele a beteg az elhízásba, mint a májbetegségbe, a dánok végül kormányzati szinten meghozott döntéssel megmentették a nemzeti eledelt: a fahéjas tekercset egyszerűen hagyományos vagy szezonális ételnek minősítették, így nem vonatkozott rá a „hétköznapi péksütemények” esetében érvényes, túlzó fahéjkorlátozás.

Az ilyen és ehhez hasonló EU-s túlszabályozások miatt sokan paráznak az Európai Uniótól azokban az országokban, amelyek még csak a küszöbét koptatják. A csatlakozás után nem lesz többé mák, vagy csak nagyon drágán, gyógyszertárban? Nem lehet majd görbe uborkát termeszteni meg disznót vágni? Ezek például (nem teljesen alaptalan) rémhírek: a mák egyáltalán nincs betiltva az EU-ban, a szóbeszéd forrása az, hogy a vonatkozó közösségi szabályozás megkülönbözteti az étkezési mákot a magasabb alkaloidtartalmú ipari máktól, amiből kábítószert lehet előállítani – ez a rendelet egyszerűen szigorúbb feltételekhez köti a máktermesztést, de az étkezési mákot nem érinti. A disznóvágással kapcsolatosan pedig az állatvédelmi törvény mindössze annyit ír elő, hogy az állatot levágása előtt el kell kábítani: a disznóvágás tehát marad, csak az iszonyú visítozás fog megszűnni. És görbe uborka is lesz a piacon, ha egyszer belépünk az unióba, mert bár valóban léteznek bizonyos „uborkagörbülési normák”, ezek azonban nemcsak az Európai Unióban találhatóak meg, hanem az olcsóbb csomagolási és szállítási költségek miatt a világkereskedelem különböző szabályozásaiban is.

Ami a „dönergate”-et illeti: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) adatai alapján a foszfátbevitel napi 4200 milligrammig veszélytelen, egy adag dönerhús pedig mindössze 134 milligramm foszfátot tartalmaz – ez azt jelenti, hogy az uniós állampolgárok a dönerfogyasztás révén egy év alatt legfeljebb annyi foszfátot visznek be szervezetükbe, mint amennyit másfél liter kóla elfogyasztásával. Emlékeznek még a fahéjas csigára meg a benne lévő kumarin káros mennyiségére? A dán kanelsnegle egy furfangos megoldással megmenekült. Az európai gyros és a kebab sorsa a december 11-e és 14-e közötti strasbourgi szavazástól függ.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap