Speár Miklós, a vajdasági férfitenisz minden kétséget kizáróan legjelentősebb egyénisége, 74 éves korában hunyt el szülővárosában, Szabadkán. A neves sportember, aki aktív sportolóként, edzőként, bíróként, tisztségviselőként, szakkommentátorként és előadóként egyformán rendkívüli tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett, 1944. február 22-én született, tenisszel hatévesen kezdett foglalkozni, huzamosabb ideig Szerbia legjobbjának számított, nevet pedig elsősorban azzal szerzett, hogy a Roland Garroson 6:0, 6:0, 6:0 arányú diadalt aratott a francia Daniel Contet felett, valamint a Davis-kupában legyőzte a román Ilie Năstasét. Ő volt az első szerbiai teniszező, aki bekerült a ranglista legjobb száz helyezettje közé, 1961-ben, amikor először választották meg Szabadkán az év sportolóját, a díjat a 17 éves Speár vehette át. Kapitányként Dánia, Németország és Jugoszlávia válogatottját vezette, a legmagasabb bírói rangfokozattal rendelkezett, számos hazai és külföldi torna szervezésében vett részt, és elnöke volt a Szerbiai Teniszszövetségnek is. A filológiát végzett és hat nyelven folyékonyan beszélő sportember világszerte szívesen látott vendége volt minden tornának, külföldön pedig, az angol kiejtés szerint, általában Niki Szpírnek ismerték, és gyakran így is mutatkozott be. Az utóbbi években a szabadkai ITF-tornák igazgatójaként, szemináriumok előadójaként és tévékommentátorként tevékenykedett. Legjelentősebb edzői sikereit a dán válogatott élén, valamint az indiai Leander Paesszel aratta, és e minősítésben két olimpián is részt vett.
