2024. március 29., péntek

Bértrollnokok világa

Ömlik a szemét az internetre. A virtuális világban tanyázóknak ezért egyre nagyobb gondot okoz a tájékozódás és a valódi hírek megtalálása. Az értelmes beszélgetés pedig rengeteg (hozzászólási) fórumon szakad meg egy-egy érzékeny politikai, katonai, környezetvédelmi, szociális vagy egyéb téma esetén.      

A közösségi oldalakon, fórumokon ugyanis rendszerint felbukkannak valakik, akik a tényekre, érvekre, valódi információkra épülő párbeszéd vagy vita összezagyválásában, szétverésében érdekeltek. A híreket is sajátosan értelmezik, s rendszerint manipulálják azokat; a közvéleményt posztokkal és kommentekkel befolyásolják.

A hozzáértők trolloknak nevezik ezeket a fura szerzeteket, ők viszont inkább kommentelőknek, bloggereknek hívják (álcázzák) magukat. Csoportjukba főként azok tartoznak, akik nem kedvtelésből végzik a munkájukat (fogalmaznak meg véleményeket, terjesztenek ál- és rémhíreket, propagandát), hanem az esetek többségében fizetésért.

Megbízás és napi norma alapján dolgoznak. Persze álnéven, ahogy az a közösségi portálokon vagy más netes felületeken vitézkedőkhöz, „kommentátorkodókhoz” és hazudozókhoz, illetve a féligazságok, álhírek terjesztőihez illik. Szinte mindenütt megjelennek, de főleg ott nyüzsögnek, ahol fontos politikai és gazdasági érdekek forognak kockán.

A trollok valójában a dezinformációs háború fontos eszközei. Merthogy világszerte akként használják őket a „futtatóik”, kezdve a kormányoktól, pártoktól és titkosszolgálatoktól az üzleti és pénzvilágig, illetve mindazokig, akik megtehetik, hogy fizetett személyekkel manipulálják a net népét.

A kormányok (különösen azok, amelyek autokratikus módon működnek) rájöttek, hogy a régimódi cenzúra helyett hasznosabb, ha trollok és hasonszőrűek segítségével beterítik a virtuális teret propagandával és hülyeségekkel. Így jó nagy káoszt okozhatnak, amelyben elsikkad az érdemi, hiteles és valódi információ, de még a megalapozott kritika is. (Egy-egy trollcsoport üzenetei akár több tízmillió emberhez is eljuthatnak.)

Ha ez sem segít, jöhet a mobilinternet lekapcsolása. A módszerre a Freedom House is felhívja a figyelmet. Az amerikai jogvédő szervezet legújabb éves jelentésében megfogalmazott figyelmeztetés nem alaptalan, hiszen a földön trollok milliói igyekeznek befolyásolni a virtuális világ népességét, amely már 4 milliárd tagot számlál. Közülük 2,9 milliárdnyian használnak aktívan valamilyen közösségi oldalt, többnyire mobiltelefon segítségével.

Csak Kínában 300 ezer és 2 millió közé teszik a bérkommentelők számát. Igaz, a roppant seregbe beleszámítják a „részmunkaidős” trollokat és azokat is, akik csak az utóbbi időben kezdtek „dolgozni” – immár ingyen. (Önzetlenségükhöz hozzájárulhatott az országot irányító kommunista párt rábeszélése is.)

Tevékenységük irigylésre méltó, hiszen állítólag 500 millió propagandaüzenetet szórnak ki a világhálóra évente. Feltéve, ha a nemzeti érdek úgy kívánja. Márpedig sokszor úgy kívánja.

Belföldre és külföldre is önteni kell az üzeneteket a közösségi médiának. Saját házuk tájáról pozitív híreket szokás terjeszteni (posztolni) kifelé. Hazai terepen pedig a kormányzati és a pártpropagandát illik szajkózni, azaz folyamatosan dicsőíteni a rendszer nagyszerűségét, eredményeit, sikereit. Azok ellen viszont gőzerővel kell kampányolni, akik fanyalognak az állam politikája miatt.

A trolloknak így már nemcsak az országok közötti erőpróbákban, játszmákban és a tömegek manipulálásában jut fontos szerep, hanem azokban az akciókban is, amelyek célja a hatalom részéről kellemetlenkedőnek minősített állampolgárok, kritikusok, újságírók lejáratása.

A rezsimpárti kommentelők, bért(r)ollnokok gyakran az állami intézmények alkalmazottai közül kerülnek ki. Persze vannak külön csoportok is, amelyek álcázott épületekben (trollgyárakban) dolgoznak vagy (had)seregbe szerveződve támadnak propagandaüzeneteikkel. Olykor meg álhírekkel és egyéb információs különlegességekkel bombázzák a közönséget.

Némely trollgyár több száz személyt is alkalmaz. Erejüket jellemzi, hogy egy-egy (általuk) megtámadott állam néha kiberhadsereget kénytelen bevetni ellenük, ha el akarja űzni őket.

A Freedom House szerint az elmúlt egy évben a kormányok erőteljesen próbálták befolyásolni a közösségi médiát. Az internetes dezinformációt pedig 18 olyan ország is megtapasztalta, ahol választást tartottak.

Tavaly november óta az amerikai civil szervezet 65 országot vizsgált meg. Közülük 30-ban (például a Fülöp-szigeteken, Törökországban és Vietnamban) fizetett a kormány azért, hogy a közösségi médiában hivatásos „véleményformálók” terjesszék a hivatalos szemléletet egy-egy kérdésről, illetve bosszantsák, zaklassák a bírálatokat megfogalmazókat.

Az online propaganda terjesztéséhez nem feltétlenül kell trollcsapat: elég kormányközeli emberekkel felvásároltatni az internetes médiát, és már lehet is önteni a „híreket”.

Ha ez sem elég, le lehet csapni az alkalmatlankodó, visszapofázó ellenzéki sajtóra, civilekre és szervezetekre. A módszer egyre inkább terjed, hiszen a vizsgált 65 államból a Freedom House 34-ben jegyzett fel a hatalommal szembeszállók elleni számítógépes támadásokat.

És ahol ez sem elég meggyőző figyelmeztetés, következnek a fizikai támadások. Az utóbbi 12 hónapban erre 30 országban volt példa; 8-ban pedig meg is öltek olyanokat, akik kényes témákról írtak az interneten.