Százmillió dinár tartozása van a Zentai Közkórháznak már évek óta, vagyis semmivel sem több, mint a hasonló nagyságú kórházaknak – hangsúlyozta Vasas Mihály, az intézmény igazgatója, reagálva arra az egyik fővárosi napilapban megjelent írásra, mely szerint a szerbiai kórházak közül a zentainak van a legnagyobb adóssága az egész országban, s hamarosan megjelennek minden adósnál a végrehajtók.
A Zentai Közkórház a többi szerbiai kórházhoz hasonlóan alulfinanszírozott (Gergely József felvétele)
A Blic napilapban november 25-én egy olyan írás jelent meg, melyben azt állítják, hogy Szerbiában a Zentai Közkórháznak van a legnagyobb adóssága, mégpedig 706 millió dinár, a második legnagyobb adós pedig a Vajdasági Klinikai Központ 696 milliós tartozással. A hírre reagálva Vasas Mihály, a Zentai Közkórház igazgatója elmondta, hogy ezek abszurd számok, és hogy az intézmény adóssága évek óta stagnál, 3–4 éve százmillió dinár körül mozog. Lefaragni ugyan nem nagyon tudtak belőle, de szerencsére nem is szaporodott, az viszont tény, hogy a kórház minden szegmensében alulfinanszírozott, és azért van az adósság:
– Kiderítettük, hogy a téves adatok azért láttak napvilágot, mert egy szoftverhiba kapcsán ilyen kimutatás született, de a problémát már orvosolták, a hibát kijavították, vagyis az adósságunk tényleg 100 millió dinár és nem 706 millió. Nekünk egyébként az egész éves költségvetésünk is csak 500 millió dinár, vagyis ezek mindenképp banális számok voltak. A zentai kórháznak egyébként tudomásom szerint soha nem volt zárolva a számlája, amióta én főigazgató vagyok biztosan nem, de visszamenőleg 25 évre sem. Ez a százmillió dináros adósság sem kevés, de arányaiban nem több, mint amennyi tartozása a többi kórháznak van.
Vasas Mihály kórházigazgató (Gergely József felvétele)
– A feltüntetett adatok szerint a Vajdasági Klinikai Központnak 696 milliós tartozása van, a zimonyi klinikai központnak 669,5 millió, a szerbiai vérátömlesztő intézetnek 478 millió, a szabadkai Közkórháznak 240 millió dinár. Ezek az intézmények arányaiban annyival nagyobbak, amennyivel több a tartozásuk. Minden kórház tartozik, hiszen ezt hozza magával a bázisfinanszírozási rendszer. Szerbiában a kórházak finanszírozása úgy történik, hogy év elején tervet kell készítenünk arra vonatkozóan, mit végzünk el az év folyamán és az mennyibe kerül, és az alapján kötünk szerződést a betegbiztosítóval. A pénzt céleszközként kapjuk a betegbiztosítótól havonta két alkalommal, tehát semmi esetre sem lehet másra költeni, mint amire való. Érkezik pénz a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, vérkészítményekre, energiahordozókra, fizetésekre, élelemre, tehát mindenre külön, és nem lehet belőlük mást fizetni. A céleszköz azonban sosem elegendő, hiszen mi is és más kórházak is mindig túlteljesítjük a tervet. Az embereket nem lehet elküldeni, a betegeket el kell látni, ki kell őket vizsgálni. Ez nem csak több munkát jelent, hanem több orvosságot, több vizsgálatot, több laboratóriumi munkát, több eszközt, tehát mindenből több kell, és erre nincs fedezet, vagyis ez a bázisfinanszírozás nem a legmegfelelőbb. Tehát minden hónapban kevesebb pénzt kapunk, mint amennyire szükségünk lenne, vagyis a kórház minden szegmensében alulfinanszírozott, így minden évet adóssággal zárunk, de ez a helyzet a többi kórházzal is. Ez egy mókuskerék, melyből nem lehet kilépni. A betegbiztosító is mindig igyekszik lefaragni a pénzből, így ha mondjuk hőszigetelünk egy épületrészt, és attól fogva abban a részben kevesebb a fűtésszámla, akkor legközelebb már annyival kevesebbet kapunk, tehát nem lehet pénzt félretenni, képtelenség. A beszállítók egyébként mindig hiteleznek, az orvosságbeszállítók rendszerint arra számítanak, hogy a köztársaság majd előbb-utóbb kifizeti a kórházak helyett a tartozást, vagyis ők előbb-utóbb megkapják a pénzüket. Ez általában meg is szokott történni, erre hat-hét évvel ezelőtt már a zentai kórház esetében is volt példa. Az adósságok egyébként arányosak, nekünk is többfelé van adósságunk, pl. a beszállítóknak is tartozunk, de energiahordozók kifizetésével is tartozunk. Ez mindenütt így megy, nálunk kicsiben, nagyobb kórházakban nagyban. Azzal mindenki tisztában van, hogy ez a finanszírozási módszer nem működik, de egyelőre ezt alkalmazzák. Át fog egyébként Szerbia is térni a kórházak teljesítmény alapú finanszírozására, de csak három év múlva. Addig tesztelik ezt a módszert, vagyis máris egy bevezetési fázisban van. Az országban 14 kórház részese a kísérleti projektnek, többek között a zentai is. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a bázisfinanszírozáshoz szükséges kimutatásokon túl már teljesítmény alapú kimutatást is kell végeznünk itt, a zentai kórházban, és 2018-ban a finanszírozásunk egy kisebb része ezen kimutatások alapján már teljesítmény alapján fog történni. Pontértékei lesznek egy-egy beavatkozásnak, és azok után kapunk pénzt. Európában inkább ezt a finanszírozást alkalmazzák, és Szerbia is erre akar áttérni. Hogy az mennyivel lesz jobb, meglátjuk – mondta Vasas Mihály igazgató.
Kerestük a Vajdasági Klinikai Központ vezetőségét is, hogy megtudjuk valóban 696 millió dinárral tartoznak-e és hogyan halmozták fel ezt az adósságot.Kérdéseinkkel a terciális szintű egészségügyi intézmény vezetőségéhez fordultunk, válasz azonban nem érkezett.
Az ügyben felkerestük doc. dr. Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkárt is. Hangsúlyozta: a polgároknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az adósságok miatt keletkezett probléma nem lesz hatással a gyógykezelés és az orvosi ellátás minőségére. Az Egészségügyi Minisztérium, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap, a Tartományi Egészségügyi Titkárság, valamint a Tartományi Egészségbiztosítási Alap az intézményekkel közösen a teljes üzleti jelentést átadta az illetékes szerveknek. Az ügyet ők kivizsgálják, és megállapítják, hogy az előző üzletvezetés megfelelt-e a törvényi előírásoknak.
Doc. dr. Zoran Gojković, tartományi egészségügyi titkár (Dávid Csilla felvétele)
– Vajdaságban szinte mindegyik egészségügyi intézménynek van korábbról fennmaradt adóssága. Az üggyel múlt év júniusában szembesültünk, amikor a létesítmények üzletvezetése megváltozott. Ebben az esetben az előző öt éves időszakból fennmaradt tartozásokról van szó. Tavaly június óta azonban egyetlen egy intézmény esetében sem emelkedett az elmaradás értéke. Az esetek többségében ezek a nem rendeltetésszerű költekezések eredményei következtében keletkeztek. Ez a kórházak üzletvezetésének a problémája. A kifizetett szolgáltatásokat nem jól vagy egyáltalán nem számlázták, amit a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap természetesen nem ismert el. Ez azt jelenti, hogy a pácienseknek például olyan gyógyszereket, egészségügyi felszerelést adtak, amelyet sehol sem tüntettek fel. A forgalmazóktól az árut átvették, az Egészségbiztosítási Alapnak azonban ezt nem tüntették fel, mint felhasznált anyagot. Ilyen szempontból az intézmények korábbi hozzáállása igen felelőtlen volt – mondta doc. dr. Zoran Gojković.
Az illetékes tartományi titkár megerősítette, hogy a Vajdasági Klinikai Központnak több mint 690 millió dináros tartozása van. A zentai, a nagybecskereki és a verseci közkórház is nagy adóssággal rendelkezik. A Vajdasági Klinikai Központ esetében nehéz pontosan meghatározni a tartozások értékét. A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap utalja az intézménynek a pénzt, és a klinikai központ továbbutalja a beszerzőknek. Folyamatos késés van a forgalmazók kifizetésében, ami nemcsak a 90, hanem a 180 napot is meghaladja, így kívül van minden törvényes kereten. Ezért nem tudják bármelyik pillanatban megállapítani mekkora az aktuális adósság. Ami az egészségházakat illeti, ott a helyzet hasonló. Problémát jelent az, hogy ezek a létesítmények 2003-ban a helyi közösségek irányítása alá kerültek, és senki sem felügyelte őket. Az egészségházakban, a gyógyszertárakban még jellemzőbb volt a nem célszerű költekezés, ami kiterjedt a fizetésekre, juttatásokra és a nem engedélyezett foglalkoztatási költségekre.
Zentán gondos nővérek látják el a fekvőbetegeket – mindig többet teljesítenek, mint amennyire pénzt kapnak (Gergely József felvétele)
– Törekvéseink elsősorban arra irányulnak, hogy a számlázás megfelelően haladjon. Azon dolgozunk, hogy a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap az elvégzett szolgáltatások számlái alapján utalja át a pénzt a intézményeknek, ezzel a kifizetések nyomon követik a betegek igényeit, és nem halmozódik fel a tartozás mint korábban. A tartományi kormány célja a megfelelő üzletvezetés kialakítása. Az adósságok értéke nem növekedett, és folyamatosan együtt dolgozunk az Egészségügyi Minisztériummal, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alappal, hogy megfelelő megoldást találjunk a korábbról felhalmozódott adósságokra, elsősorban a gyógyszer forgalmazók felé, akik idáig megértést tanúsítottak az ügyben – tette hozzá doc. dr. Zoran Gojković.
