2024. március 28., csütörtök
TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI MÚLTUNK BEMUTATÁSA

A rabszolgavásárlástól a gondolkodó autókig

Az ismeretterjesztő előadássorozat keretében tegnap este dr. Klenanc Miklós ügyvéd mesélt arról, hogy mit jelent manapság ügyvédnek lenni, mi mindennel kell foglalkoznia.

Fotó: Szeli Balázs

Fotó: Szeli Balázs

Megtudhattuk, hogyan lett gimnazistánkból a Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesületének magyarországi képviselője és nemzetközi ügyfelekkel foglalkozó ügyvéd. – Nem véletlenül mondták a rómaiak azt, hogy a jog a jónak és a méltányosnak a művészete, ez napjainkban is nagyon fontos, amikor társadalmunkat, és a jogászi hivatást nagyon sok kihívás éri. Robotizáció, digitalizáció, mesterséges intelligencia…. Öt-tíz év múlva robotbíró fog ítélni robot ügyvédekkel? Vannak olyan jogi területek, amelyeket a mesterséges intelligencia gyorsabban, ügyesebben és olcsóbban kezelhet, ilyenek például a rengeteg iratátvizsgálást igényelő jogi átvilágítások. A szoftverek egy ilyen munkát pillanatok alatt elvégeznek. Megmarad ugyanakkor a jog művészete, egy szerződés megírása nagyon komoly matematikai és logikai készségeket feltételez, olyan, mint a programozás – a jövőbe kell néznem, és előrelátnom a lehetséges problémákat ahhoz, hogy megvédhessem a feleket. Művészeti vonalai még a retorika és az empátia – emberi oldalról kell megértenünk a problémát, csak így segíthetünk jogi vonalon. Ezt a gépek, legalábbis belátható időn belül, biztos nem fogják tudni – magyarázta a fiatal ügyvéd.

Valóban érdekes előadása során többször is említést tett arról, hogy itt, a mi iskolarendszerünkben megtanítják gondolkodni a diákokat, a rendszer problémamegoldásra ösztökéli őket, és ez igen előnyös momentum más tanrendszerekhez viszonyítva. Szó volt sok, jogot és felelősségi kérdést érintő témáról, említést tett úgy a római kori rabszolgavásárlás móduszáról és tulajdonjogi aspektusáról, akárcsak az önvezető gépjárműveket terhelő felelősségről is. Ez utóbbit érdekes, hipotetikus példával illusztrálta. Hamarosan az önvezető, intelligens autók a vezető közbeszólása nélkül fognak elgurulni A pontból a B pontba. Ha egy autóúton, alagút előtt és féktávolságon belül, 140-es tempó mellett, a jármű előtt megjelenik egy emberfigura, az autóba épített mesterséges intelligenciának századmásodperc alatt döntést kell hoznia arról, hogy fékezni fog – elkerülhetetlenül meggyilkolva ezzel az autó elé lépő személyt –, vagy félrerántja a volánt, az alagút széléhez csapva az autót, megölve vezetőjét. – Jogilag mind a két lehetőség indokolt és elfogadható. Azonban, ha a száguldó autó előtt, a leírt szituációban két emberi figura jelenik meg egyszerre, akkor a mostani, magyarországi jogszabályok értelmében az automatikának a volán félrerántása mellett kell döntenie, mert két élet többet ér, mint egy. És akkor ki fog olyan autót megvenni, amelyik bizonyos helyzetekben, szándékosan úgy dönt, hogy megöli vezetőjét? – hangzott el a vidékeinken egyelőre még igencsak futurisztikusnak tűnő, de máshol már az élet számos területén feltehető jogi-gyakorlati kérdés.

Az érdeklődőket ezúttal is Muhi Béla moderátor fogadta. A sorozat összejöveteleit a Svetozar Marković Gimnázium (Njegoš utca 22.) könyvtártermében tartják meg csütörtökönként, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A témaválogatást dr. Muhi B. Béla egyetemi tanár végzi. Mindenkit szeretettel várnak.