Senki nem temette még a készpénzt, de már sokan előre jelezték a halálát, illetve eltűnését. Az utóbbi időben különösen sokat lehet hallani arról, hogy a hagyományos fizetési módnak hamarosan befellegzik, mert a bankkártya, az új eszközök (mobiltelefonok, intelligens gépek, internetes tranzakciók, azonnali átutalási rendszerek, digitális pénztárcák, egyérintéses kártyák) vagy az egyéb megoldások kiszorítják, eltüntetik a forgalomból. A magabiztos állítások mindeddig azonban csak részben igazolódtak be.
Kétségtelen, hogy a világon bőven vannak olyanok, akik már teljesen mellőzik a készpénzt, ám rengeteg országban nagyon sokan még mindig bankjegyekkel vagy érmékkel egyenlítik ki a számlájukat. Bár hosszú távon az elektronikus megoldás lehet a nyertes, készpénzből az elmúlt tíz évben több került forgalomba, mint azt föltételezni lehetett.
Egy nemzetközi felmérés adataiból az derül ki, hogy a megvizsgált 42 országban (2006 és 2016 között) nőtt a készpénzforgalom mind a lakosság, mind a cégek és a bankok körében. A megállapítás Európára is vonatkozik, jóllehet korábban több szakértő nem erre számított.
Az EU központi bankja (ECB) egy friss tanulmányában arról számol be, hogy tavaly az euróövezetben a lakosságnak majdnem a 79 százaléka használt készpénzt. A hitelkártyához főleg a nagyobb értékű árucikkek fizetésekor nyúltak a vásárlók.
Az eurózónában a készpénzt a déli tagállamok, továbbá Ausztria, Németország és Szlovénia lakossága részesíti előnyben. Ezekben az országokban a vásárlások 80 százalékára jellemző ez a fizetési forma. Észtországban, Finnországban és Hollandiában azonban már csak 50 százalék körüli a készpénzfizetés részaránya.
A helyzet mindkét ország csoport esetében jelentősen megváltozhat (a papír és fémpénzek kárára), ha mindenkinek érintéses bankkártyája lesz. Az ilyen eszközök használata ugyan gyorsan terjed, de bőven van még hová fejlődni.
Az euróövezet 19 tagországában (átlagban) ugyanis még csak az összes vásárlás egy százalékánál fizetnek a fogyasztók érintéses bankkártyával. Persze kivételek is akadnak: Hollandiában már 10 százalék körüli ez az arány.
Mindez arra utal, hogy a készpénz még jó ideig „divatban marad” az EU-ban és másutt is. A világ sok (fejlődő) országa ráadásul görcsösen ragaszkodik a készpénzhez. A csaknem 1,4 milliárd lakosú Kínában és a majdnem ugyanakkora népességű Indiában az emberek többsége továbbra is inkább bankjegyekkel vagy pénzérmékkel fizet, a helyettesítő eszközöket csak a felnőtt lakosság kisebb része használja.
A szakértők ennek ellenére folyamatosan ismételgetik: hosszú távon az elektronikus fizetési módok lesznek a nyertesek. Érvként gyakran utalnak a technológia rohamos fejlődésére, példaként pedig a skandináv országokat emlegetik, kiemelve Svédországot, ahol már-már teljesen áttértek az elektronikus fizetési megoldásokra.
A készpénzmentes működés néhány afrikai országban is gyorsan terjed. Kenyában a mobilfizetés (55 százalékos arányával) irigylésre méltó szintet ért el nemzetközi viszonylatban is. A módszer a kontinens több országban is egyre népszerűbb, így a Dél-afrikai Köztársaságban és Tanzániában, bár az utóbbiban a helybeliek nagy többsége még mindig előnyben részesíti a bankókat és a pénzérméket.
