Hétfőn délután Jung Károly néprajzkutató legújabb, a Folklór minden időben és más témák címet viselő kötetével ismerkedhettünk meg a Zentai Alkotóházban, emellett bemutatásra került még ugyanott a Kiss Lajos Néprajzi Társaság friss tanulmánykötete is, a Kulturális értékeink a Kárpát-medencében 2. A kiadványokról az előbbi szerzője és Szőke Anna néprajzkutató beszélgettek. Az esten közreműködött még Kónya Sándor verséneklő és Szeles Veronika népdalénekes.
Fotó: Szögi Csaba
Jung Károly tanulmánykötetében, melyben az utóbbi évek termésének legjavát vonultatja föl, számos izgalmas témát boncolgat az oszmán területfoglalás fortélyaitól kezdve az öregek tiszteletén keresztül egy Kossuth-nóta utóéletéig – és vezessenek a történetek gyökerei bármily messzire, rendszerint vajdasági vonatkozások is fel-felbukkannak bennük. Szőke Anna bevezetőjében fölhívta a közönség figyelmét a szerző „beleszületettségére”, aki első két könyvében a gazdag gombosi folklórkincset dolgozta föl, majd a magyar és a szerb mondák közötti összefüggések felé fordult a figyelme, és így alakult ki egészen egyedinek számító komparatív módszere, minek folytán egész pályája folyamán sikerült frissnek és újszerűnek maradnia, különösen, hogy legtöbbször eddig földolgozatlan témákat vesz górcső alá. A különböző népek mondáinak összehasonlítása, az egyes motívumok vándorlásának megfigyelése közben jött rá, hogy a történetek egymással összefüggésben értelmezhetőek legjobban. A szerző és beszélgetőtársa egyaránt fölhívta a közönség soraiban szép számmal jelen lévő fiatalok figyelmét a néprajzi gyűjtés fontosságára, amit művelni napjainkban is érdemes. Aki folklorisztikával szeretne foglalkozni a továbbiakban, annak Jung kiindulópontként a Matica srpska könyvtárát ajánlotta, mely igen gazdag kincs tárhelye a néprajzkutatók számára.
Az est második felének témájául szolgáló kötet a tekiai búcsú tavalyi háromszáz éves jubileumán megtartott, A tekiai Havi Boldogasszony köszöntése című, háromnapos konferencia tanulmányait tartalmazza. Az esemény 2016 augusztusában Temerinben vette kezdetét, magában a tekiai búcsúban folytatódott, és az Európa Kollégiumban ért véget. Témáik között szerepelt a történelmi események részletes elemzése, a kegyképek történetének földolgozása, a kegyhelyek bejárása, hiedelem- és jelenkutatás stb. A zentai est végén Kónya Sándor, aki néprajzkutatóként maga is részt vett a konferencián, diavetítéssel és hanganyagok bemutatásával kísérve nekünk is mesélt az arra az alkalomra írt értekezéséről, a tekiai énekekről.
