Szinte egy időben a hágai törvényszéken zajló drámai eseményekkel Franz Schausberger, az Európai Bizottság az Európai Unió tagjelölt államaiért – elsősorban a nyugat–balkáni államokért – felelős tanácsadója abbéli véleményének adott hangot, hogy a hágai törvényszék nem járult hozzá a volt Jugoszlávia tagállamai közötti megbékéléshez, sőt, csak tovább mélyítette az államok közötti ellentéteket és feszültségeket.
Egy Bécsben megtartott tanácskozáson azt is kifejtette, hogy Ratko Mladićot jogosan ítélte el a törvényszék életfogytiglan tartó börtönbüntetésre, ugyanakkor az is vitathatatlan, tette hozzá, hogy Szerbia jogosan érzi magát hátrányosan megkülönböztetve. Naser Orić például azok közé tartozik, akiket el kellett volna ítélnie a törvényszéknek, ez mégsem történt meg, ehelyett ártatlan emberként távozhatott, magyarázta Schausberger.
Az okleveles filozófus-történész szavai szerint egy szerb élete nem lehet kevésbé értékes egy horvát, vagy egy albán életénél. A törvényszék munkáját nem a kiegyensúlyozottság jellemezte, pedig a nyugat–balkáni régiónak éppen erre lett volna szüksége, húzta alá. Mint hozzátette, több mint két évtizedes fennállása alatt a hágai törvényszék a vádba fogott szerbeket 758 év fegyházelzárásra, a horvátokat 166 év börtönbüntetésre, a bosnyákokat pedig 41 év büntetésre ítélte. Már ezekből a csupasz számadatokból is kiviláglik, hogy a hágai törvényszék megkülönböztette a háborúban részt vevő különböző etnikai csoportokat, emelte ki Schausberger, a folytatásban pedig a szerbiai államvezetés képviselőinek a Mladić-ítélet kihirdetését követő reakcióját méltatta.
– Néhány évvel ezelőtt az ítélet még egészen más, szélsőséges reakciókat váltott volna ki. Aleksandar Vučić államfő visszafogottan reagált és nyilatkozatában elsősorban a jövőre igyekezett összpontosítani. Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke is másképpen, sokkal indulatosabban reagált volna néhány évvel ezelőtt. A nyugat–balkáni országok vezetőivel folytatott párbeszédnek köszönhetően valamelyest csillapodtak az indulatok a régióban. Verbális kilengések elsősorban Bosznia–Hercegovinában jellemzőek, ott viszont már elkezdődött a választási kampány, így bizonyos nyilatkozatokat nem szabad túlságosan komolyan venni – fogalmazott Schausberger.
Az osztrák politikus a régió országainak legnagyobb rákfenéjeként a korrupciót nevezte meg. Értékelése szerint a gondok gyökere abban rejlik, hogy a korrupcióval az országok csúcsvezetésének egyes képviselői is összefüggésbe hozhatóak.
