A Szabadkai Közkórház 67 szerbiai egészségügyi intézménnyel közösen részt vesz a Kórházi fertőzések és az antibiotikumok használata című nemzetközi tanulmány kidolgozásában. Első alkalommal kerül sor az Európai Betegségmegelőzési és -ellenőrzési Központtal való együttműködésre, aminek köszönhetően a szabadkai kórház adatai is összehasonlíthatóak lesznek majd a többi európai intézmény adataival.
A legmagasabb szintű higiéniai eljárások betartása a kórházi fertőzések megakadályozásának fontos része (Fotó: Gergely Árpád)
A tanulmány kidolgozását követően Szerbia nem lesz többé fehér folt a térképen, mert az európai adatok ismeretében a szakemberek pontos információt kapnak a fertőzések gyakoriságáról és azok okozóiról, az elfogyasztott antibiotikumok mértékéről, illetve az adatok a prioritásokra is rámutatnak majd. A tanulmány jelentőségéről, a Szabadkai Közkórházban foganatosított fertőzés-megelőzési intézkedésekről, valamint az antibiotikumok használatának veszélyeiről dr. Gordana Krtinićtyel, a Szabadkai Közkórház minőségbiztosítással és kockázatelemzéssel megbízott igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
– A tanulmány ideje alatt lejegyzik a fertőzéses megbetegedések típusát, valamint a megbetegedett egyének számát. A kapott eredményeket össze tudjuk majd hasonlítani a nagyobb tapasztalattal rendelkező országokéval. A tanulmány a november elseje és 30-a közötti intervallumban valósul meg, az eredmények pedig az európai közös adatbázisba kerülnek, és ott dolgozzák fel őket. Természetesen nemzeti szinten a Batut Közegészségügyi Intézet dolgozza fel az adatokat, helyi szinten pedig a tanulmányban résztvevő egészségügyi intézmények – mondta az igazgatóhelyettes.
Dr. Gordana Krtinić (Fotó: Gergely Árpád)
Beszélgetőtársunktól megtudtuk, hogy egy fellépő fertőzés esetében körülményesebbé válik a kórházi kezelés, ugyanakkor a kórházi költségek is megnövekednek a szélesebb körű diagnosztikai eljárás és terápia miatt, hiszen fertőzés esetén magasabb ellenálló képességű antibiotikumokat kell bevetni.
– A fejlett nyugati országok már két évtizeddel ezelőtt az antibiotikumok körültekintő és óvatos használatára hívták fel a szakma és a közvélemény figyelmét. Akár poliklinikai vagy kórházi körülmények közötti ellenőrizetlen felhasználás esetén megtörténhet, hogy nem lesznek antibiotikumok, amelyekkel hatékonyan gyógyíthatnánk a komolyabb fertőző betegségeket. A korszerű egészségügy mind invazívabb diagnosztikai és terápiai folyamatokat követel meg. A műtétek, endoszkópiás vizsgálatok külön kockázatot jelentenek a fertőzések kialakulásában, ezekben az esetekben különösen erős és drága antibiotikumokkal kezeljük a beteget, ugyanis ezekben az esetekben nagyon ellenálló baktériumokról van szó – mondta a szakember.
A leggyakoribb a fertőzésveszély az intenzív ápolási osztályon kezelt betegeknél és a sebészeten, a betegségek közül különösen kiemelt helyet foglalnak el a húgyvezeték fertőzései. Az idősebbek gyakrabban vannak kitéve fertőzésveszélynek, ugyanis gyakran a páciensek a kórházba már legyengült állapotban érkeznek, gyengébb immunrendszerrel és ilyenkor a fertőzés kialakulásának kockázata sokkal magasabb.
– Az antibiotikumok használata kétélű kard, megfelelő használatuk gyógyító hatású, a túlzott és ellenőrizetlen antibiotikum-használat viszont azt eredményezi, hogy egyes baktériumok ellenálló képessége az antibiotikumokra megnövekszik, aminek következtében a kezelés hosszadalmasabb, költségesebb, az eredmény pedig nem látható előre. A szabadkai kórházban egy szakembergárdából álló csapat napi szinten tevékenykedik a kórházi fertőzések megelőzésén és ellenőrzésén, a járványügyi szakember mellett többek között klinikai gyógyszerész és mikrobiológus is dolgozik. A fertőzés-megelőzésre kiemelt figyelmet fordítunk, a műszerek fertőtlenítése mellett a kéz fertőtlenítése is kiemelt fontosságú. Az említett védelmi intézkedéseknek köszönhetően a Szabadkai Közkórházban az elmúlt másfél évben nem jegyeztünk például egyetlen esetet sem a bélfertőzést okozó clostridium difficile baktérium jelenlétére. Az említett baktérium kórházi antibiotikum-kúrát követően támad, ugyanis a gyógyszer felborítja a bélrendszer normális baktériumflóráját, súlyos vastagbélgyulladást váltva ki. Szerbia több intézményében okozott már gondot a kezelésben, s olykor emberéletet is követelt – mondta dr. Gordana Krtinić.
