A munkaadók kilencven százaléka nem járul hozzá, hogy a gyermekes munkavállalók otthonról végezzék a munkájukat, értékelte annak a felmérésnek az eredményeit Slavica Đukić-Dejanović, népesedésért felelős tárca nélküli miniszter, amely a munkaadók és a gyermekes munkavállalók kapcsolatát igyekezett górcső alá venni. A miniszter mindehhez hozzátette, hogy másrészről a szülők sincsenek tisztában törvényes jogaikkal, azaz nem tudják, hogy joguk lenne az úgynevezett rugalmas munkaidő különböző formáinak igénybe vételére.
– A rugalmas munkaidő kategóriájába sorolható megoldások közül a munkaadók elsősorban azt engedélyezik, hogy a munkavállalók műszakot cseréljenek egymás között. A felmérésben résztvevő munkaadók harminc százaléka engedélyezi a munkaidő több részre való felosztását, vagy igény szerinti módosítását, a csúsztatott munkaidőt 20 százalékuk fogadja el megoldásként, míg az otthonról való munkavégzést csupán tíz százalékuk engedélyezi. Ugyanez a felmérés szerint a gyermekes munkavállalóknak a csúsztatott munkaidő felelne meg a leginkább, hiszen annak mentén gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségeikhez tudnák igazítani, hogy mikor dolgozzák le a kötelező óraszámot – taglalta Đukić-Dejanović.
A tárca nélküli miniszter a folytatásban arról beszélt, hogy a felmérésben résztvevő munkaadók 48 százaléka támogatja anyagilag azt a szülőt, akinek gyermeke súlyos betegség miatt gyógykezelésre szorul, 28 százalékuk egyszeri pénzjuttatást ítél meg a gyermek születését követően és öt százalékuk segíti anyagilag a szülőket, amikor gyermekük elindul az általános iskolák első osztályába. A legtöbb munkaadó azt mondta, ennél gyakrabban is támogatná a gyermekes szülőket, ha az állam adókedvezményt ítélne meg ennek fejében. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja az elképzelést, hogy a szülők, gyermekük hetedik életévének betöltéséig, szabadnapot kapjanak a gyermek születésnapján.
A felmérésben 330 munkaadó és 3 018 munkavállaló vett részt.
