2024. április 26., péntek

Törvénnyel az eltűnt babák nyomában

A szülők attól tartanak, hogy a gyermekrablókat senki nem vonja majd felelősségre

Melyik az a pont, amikor az ember feladja és már nem kutatja az igazságot? Zorica Jovanović mintegy harminc év után sem hagyott fel azzal, hogy megtalálja gyermekét, akiről azt állították a kórházban, annak megszületése után, hogy halva született. Annak ellenére, hogy Szerbia területén így van ezzel további több száz szülő, az állam továbbra is lassú léptekkel próbál szembenézni a problémával. Habár az eltűnt újszülöttekről szóló törvény már egyszer parlamenti procedúrába került, az új kormány megalakításával visszavonták azt. Ám az Európa Tanács Miniszteri bizottsága újra arra szólította fel Szerbiát, hogy minél hamarabb hozzon törvényt azon csecsemők ügyében, amelyekről azt lehet feltételezni, hogy elrabolták őket. Így a törvény a napokban újra eljárásba került. Várhatóan hamarosan a parlamenti képviselők vitázhatnak róla.

Miután a törvény még tavaly októberben parlamenti eljárásba került, a 2017-es állami költségvetésből 7,1 millió eurót, azaz 876 millió dinárt (70 millió dinárt a bírósági költségekre, és 806 millió dinár a szülők kártérítésére) különíttek el, hogy azokban az esetekben, ahol beigazolódik a gyanú, és a szülőknek legfeljebb 10 ezer eurós kártérítést ítélhet meg a bíróság, azt ki tudják fizetni.

Miután Zorica Jovanović nem tudta érvényesíteni jogát, és nem tudta kideríteni, mit lett a ćuprijai szülészeten világra hozott gyermekével, mert az illetékes intézmények nem vették őt komolyan, az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Azt gyanította, hogy elrabolták, és nem hunyt el a gyermeke, mint ahogy azt a kórházban állították. A strasbourgi bíróság a Jovanović-ügy kapcsán kötelező ítéletet hozott három évvel ezelőtt. Eme ítélet alapján Szerbiát arra kötelezte, hogy kijavítva az igazságtalanságokat, tárja fel az 1970-től 2013. szeptember 9-ig (az európai bíróság ítéletének meghozataláig) a szerbiai szülészetekről eltűnt csecsemők ügyét. Hivatalos adatok szerint 350–650 szülő követeli, hogy megtudja, mi történt valójában újszülött gyermekével. Az adatok eltérőek, attól függően, hogy melyik szervnél jelezték igényüket.
Bár az ítélet kötelező érvényű, és a törvénytervezet is elkészült már, a törvény meghozatalára a mai napig nem került sor. Így az európai intézmények különböző módon igyekeznek a folyamatokat felgyorsítani. A törvényjavaslat több éves kidolgozás után, a napokban javítatlan formában újra a kormány elé került.
A törvényjavaslat alapján csak a szülők kérhetik a gyermekük eltűnésének feltárását, és csak abban az esetben jogosultak erre a legközelebbi rokonok, ha a szülők nem élnek. A nyomozást az erre kiképzett rendőrök végezhetik csupán, vagyis egy külön egység alakult az ügyek feltárására a belügyminisztériumban. Ezek az esetek sürgős eljárást követelnek, nem tűrnek halasztást. A bírósági eljárás költségei ez esetben nem terhelik a szülőket, sőt ingyenes jogi tanácsadásra is jogosultak.
A törvény számos esetben irányoz elő szankciókat, így ha a bíróság nem kapja meg a szükséges bizonyítékokat, a fizikai személyek akár 450 ezer dináros, a jogi személyek pedig 3 millió dináros büntetést is kaphatnak. A bíróság tanúkat idézhet be, akik, ha nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, 30–450 ezer dináros büntetést kapnak, és ez a kitétel a bírósági szakértőket is érinti. A bírósági szakértőként felkért jogi személy akár 3 millió dináros büntetést is fizethet, ha nem tesz eleget kötelezettségeinek.
Amíg a törvényhozó szervek halasztgatják a törvény meghozatalát, az eltűnt gyerekek szüleinek sem tetszik a törvény. Mindenek előtt azért nem, mert bár mindenkivel szemben szankciókat állított fel, a felelősökkel szemben nem elég szigorú a kilátásba helyezett büntetés.
Radiša Pavlović, a Babák Igazáért és Jogaiért Egyesület elnöke kiemelte, azért lobbiznak a parlamenti képviselők körében, hogy a jelenlegi törvényjavaslat ne kerüljön elfogadásra, hiszen annak életbe lépésével a felelősök megkerülhetik a felelősségre vonást.
Pavlović szerint nincs szükség új törvényre, hiszen ebben az esetben is alkalmazni lehet azt a törvényt, amely az állami szervek hatáskörével foglalkozik a szervezett bűnözés feltárásában. Ő független nyomozást követel.
A YUKOM emberi jogokkal foglalkozó jogászok bizottsága is a törvény hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Mint a szervezetnél rámutattak, a törvényjavaslat nem fogalmazza meg pontosan a feltárási eljárás folyamatát, illetve olyan eljárásokat irányoz elő, amelyekkel nem lehet releváns tényeket feltárni.
A tényekre azonban szükség van. Több száz szülő tart rá igényt. Így Mirjana Novokmet is, aki 1978-ban adott életet gyermekének. Babáját soha nem látta, születése után azt állították, elhunyt a gyermek, ám ő azt gyanítja, hogy ellopták. És miközben ő nyomoz, az illetékes szervek egyáltalán nem hajlandók vele együttműködni. Novokmet kiemelte, nem vették komolyan a szülőket a kutatásaik során, holott alkotmányos joguk megtudni, mi lett szeretteikkel. És azzal, hogy az állam csak elodázza a probléma feltárását, ő azt gyanítja, így próbálják a bűnösöket rejtegetni.
De vannak, akiknek hosszú évek kutatásai után sikerült megtalálni az elhunytnak mondott családtagjukat. A 38 éves svilajnaci Ivan Miljković a Blic napilapnak mesélte el, hogyan találta meg 24 év után egypetéjű ikerfivérét.
Hosszú kutatás előzte meg a találkozást, amikor sem a halotti anyakönyvi kivonatot nem tudták felmutatni, és az illetékes intézmények sem vezettek nyilvántartást a csecsemőről. Végül egy véletlen adat alapján jutott annak tudomására, hogy fivérét egy albán katolikus családnak adták el. Ők nevelték fel. Felkeresték őket koszovói lakcímükön, ám akkora már a család megváltoztatta lakhelyét. Belügyi kapcsolatoknak köszönhetően kiderült, hogy a fivére Belgrádban él. Ivan Miljković bár megtalálta fivérét, még most sem adta fel a nyomozást. Ezúttal a felelősök felkutatására összpontosít. Számos bűnvádi feljelentést indított el az akkori svilajnaci bábák és anyakönyvvezető ellen, a belgrádi Savski venac kórház dolgozói ellen, ahol őt és fivérét gyógykezelték csecsemőkorukban, és ahol halottnak nyilvánították őt.