A Regionális Hulladékkezelő rendszer munkálatainak befejezésére vonatkozó határidő-módosítási szerződést írt alá augusztusban az EU Szerbiai IPA Alapjának felhatalmazott képviselője a kivitelezőkkel, ennek értelmében a rendszer tesztelését követően, december 20-ára van ütemezve a próbaüzem beindítása. A Szabadka, Kishegyes, Törökkanizsa, Csóka, Zenta, Magyarkanizsa és Topolya önkormányzatokat érintő Regionális Hulladékkezelő kiépítésének munkálatairól, valamint annak jelentőségéről Góli Csilla újonnan kinevezett igazgatónővel beszélgettünk.
– Módosult a Regionális Hulladékkezelő átadásának határideje, ugyanis az EU Szerbiai IPA Alapjának felhatalmazott képviselőjével a kivitelezők – a hármas konzorcium: az újvidéki Instel Inžinjering, a šabaci Set, valamint az olasz Ibi – augusztusban aláírták az átadási határidő módosításáról szóló szerződést, amelynek értelmében a kivitelezőknek december 20-áig kell befejezniük a munkálatokat. Tekintettel a jelenlegi évszakra jellemző időjárási viszonyokra és a munkálatok összetettségére, nem tartom kizártnak, hogy a kivitelező előre nem látott kényszerítő körülmény (vis maior) miatt nem fogja tudni tartani ezt a határidőt. Az aszfaltréteget kell felvinni a belső úthálózatra, a közigazgatási épületen villanyszerelési munkákat, és közvetlenül az építkezés befejezése előtt egyéb finommunkálatokat kell elvégezni. Ugyanakkor a megtisztított csurgalékvíz kezelésére még egy tartályt kell kiépíteni. A hulladékkezelőnek ki kell építeni a Vízművek békovai vízgyárára a csatlakozást, ennek köszönhetően oldódik meg az ivóvízellátás. A hulladékkezelőnek a meglévő kútjában lévő ipari víz tűzoltásra, tehergépjárművek mosására és locsolásra alkalmas, a szennyvíztisztítás pedig a parcellánkon belül történik. A válogatóüzem infrastruktúrája is megérkezett, és a szerves hulladék kezelésére alkalmas komposztáló is elkészült – mondta Góli Csilla.
Az igazgatónő elmondása szerint a hulladékkezelő tesztelése még a próbaüzem beindítása előtt kellene, hogy beinduljon, ennek érdekében állandó kapcsolatban vannak az Újvidéki Műszaki Tudományok Karának munkatársaiból álló bizottsággal, amely a műszaki átvétellel van megbízva, szakembereik folyamatosan követik és felügyelik az építkezést, és erről folyamatosan jelentéseket is készítenek. Mint megtudtuk, a tesztelést követően a kivitelezőknek egyéves próbaüzemelési lehetőséget kell biztosítania, az ebben az időszakban észlelt problémákat, rendellenességeket kijavítják, és az első két hónapban a próbaüzem teljes költségei a kivitelezőt terhelik.
A projektet az EU IPA Alapja finanszírozza, és ennek értelmében a közbeszerzési eljárást az EU Delegáció bonyolította le és ők is szerződtették a kivitelezőket, a Regionális Hulladékkezelő nem szerződő fél a konzorciummal, ők alkalmazkodnak az ütemtervükhöz és a döntéseikhez. A hulladékkezelő felépítéséhez 20 millió euró az IPA vissza nem térítendő támogatása, a köztársasági költségvetésből szintén vissza nem térítendő támogatás 3,2 millió euró, Szabadka, Kishegyes, Törökkanizsa, Csóka, Zenta, Magyarkanizsa és Topolya önkormányzatoknak pedig összesen hétmillió eurót kellett elkülöníteniük a projektumra. Az IPA részéről biztosított pénzből a hulladékkezelő felépítésének értéke megközelítőleg 15 millió euró, 3,5 millió euró pedig az átrakóállomások működéséhez szükséges tehergépjárművek vásárlására lett fordítva, a járművek már megérkeztek és a járműbejegyzés és a tesztelés is megtörtént. A 32 köbméteres konténerek szállítására öt tehergépjármű és három ugyanekkora utánfutó vásárlására került sor, ezekkel a járművekkel szállítják majd a hulladékot az átrakóállomásokról a hulladéklerakóhoz. Az összehasonlítás kedvéért az igazgatónő elmondta, hogy egy szemétszállító jármű 12-től 15 köbméter szemét szállítására alkalmas, az említett 32 köbméteres konténerekbe való átrakodásával pedig sikerül optimalizálniuk a szállítási költségeket.
– Az említett beruházások költségeinek fedezése mellett az EU szerződtette a munkálatokat irányító és felügyelő mérnököket, ami szintén egy nemzetközi konzorcium. A hét önkormányzat támogatásával elkészült mindhárom teljesen felszerelt hulladékudvar: Kishegyesen, Törökkanizsán és Csókán. Az átrakóállomások Zentán, Magyarkanizsán és Topolyán épültek. A projekt részeként ehhez tartozik az új szeméttároló konténerek vásárlása köztársasági pénzekből, amelyeket az illetékes minisztérium a hulladékbegyűjtéssel foglalkozó közvállalatoknak folyósít 3,2 millió euró értékben – vázolta a beruházás pénzügyi konstrukcióját az igazgatónő.
A köztársasági pénzből a hulladékbegyűjtő edények megvásárlására vonatkozó közbeszerzés sikeresen lezárult, ennek köszönhetően megvásárolták és le is szállították a szemeteskukákat és a konténereket az említett közvállalatoknak. A szemétszállító járművekre vonatkozó közbeszerzés nem zárult sikerrel, mert óvást nyújtottak be két alkalommal. Ebből kifolyólag várható az illetékes minisztérium részéről az eljárás lefolytatása, azaz az új közbeszerzés kiírása és lebonyolítása.
– Mielőtt a hulladékkezelő kiépítésére vonatkozó végleges döntés megszületett volna, pontosan meghatároztuk, milyen eljárásokat fogunk alkalmazni a hulladékbegyűjtésre vonatkozóan, ugyanis vannak olcsóbb és drágább technológiák, mi a lakosság fizetőképességének figyelembevételével a legolcsóbb technológiai eljárást választottuk, de természetesen, amennyiben lesz rá lehetőség, a nyugati országokban alkalmazott technológiákkal is bővíthetjük a hulladékkezelés módját. A szelektív hulladékgyűjtést csak a szemétszállító járművek beszerzését követően lehet megszervezni, csak az infrastruktúra meglétét követően lehet érdemben foglalkozni a témával, mert addig tárgytalan, amíg nincs mivel begyűjteni a szétválogatott szemetet. Szelektív hulladékgyűjtéssel csökken a szemétlerakóba kerülő hulladékmennyiség, ugyanakkor az újrahasznosítással hozzájárulunk ahhoz, hogy kevesebb természeti erőforrást használjunk új termékek előállítására. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozóan négy hónapos edukáció van folyamatban a munkaközvetítő támogatásának köszönhetően, ugyanis az oktatóprogram keretein belül két személyt tudtunk alkalmazni az említett időszakra, akik óvodákban és iskolákban tartanak felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat, ugyanakkor Szabadka Város támogatását is élvezzük, a város közvetítő szerepet tölt be az óvodák, iskolák, valamint a Regionális Hulladékkezelő között a képzés lebonyolítására vonatkozóan – hangsúlyozta Góli Csilla.
Megtudtuk, hogy a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása sokkal költségesebb, mint az új rendszer beüzemeltetése, ugyanis nagyon költséges a meglévő szeméttelepek felszámolása és szanálása, az önkormányzatok jelenleg is sok pénzt különítenek el az illegális szeméttelepek felszámolására, de közvetett úton is gondot okoznak a szeméttelepek környezetszennyezés szempontjából, ugyanis a felszíni vizek és a talajvíz szennyezése is nagyon káros, annak ellenére, hogy nehezebben érzékelhető, mint a levegőszennyezés.
– Az illegális szeméttelepek felszámolására az országban 30 millió eurót kell biztosítani, a környező országokban ezt a problémát az EU vissza nem térítendő pénzforrásaiból orvosolták. Várható, hogy az integrációs folyamatok felgyorsulásával Szerbia, illetve a helyi önkormányzatok hasonló módon tudnak majd pénzt lehívni erre a célra – mondta Góli Csilla.
