2024. április 24., szerda

Életfogytiglanra ítélték Mladićot

A hágai törvényszék tíz vádpontban találta bűnösnek

Tizenegy vádpontból tízben találta bűnösnek és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladić volt boszniai szerb hadseregparancsnokot ma a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT).

Fotó: Beta/AP

Fotó: Beta/AP

Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladić a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg.

A Balkán mészárosának is nevezett exparancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények szerepeltek. Egyebek mellett felelősnek találták a Szarajevó három éven át tartott ostroma során elkövetett háborús bűnökért. Ugyanakkor nem állapították meg felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, miszerint a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el a muzulmánok és horvátok ellen hat másik településen.

Az ítélethirdetésen a most 74 éves Mladić rosszullétre panaszkodott, ezért hosszú szünetet tartottak, majd a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte, védencének magas vérnyomására hivatkozva. A kérelmet elutasították, mire Mladić felállt és kiabálni kezdett, hogy „ez mind hazugság, maguk mind hazudnak”, ezért végül kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ülés.

A per során csaknem hatszáz tanút hallgattak meg, és tízezer tárgyi bizonyítékot mutattak be, a vádlott viszont ártatlannak vallotta magát és a felmentését kérte. Serge Brammertz főügyész mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és a leghatározottabban elutasította egyesek azon interpretációját, miszerint a verdikt a szerbek ellen irányulna.

„Egyesek hősnek fogják tartani Mladićot, aki a népét védte. Ez az ítélet azonban jól mutatja, hogy semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. A valódi hősök az áldozatok és a túlélők, akik soha nem adták fel azon igényüket, hogy igazságot szolgáltassanak” – közölte.

A NATO-főtitkár is üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. „Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján” – fogalmazott Jens Stoltenberg.

Az EU külügyi szolgálata közleményében hangsúlyozta: „alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen”.

„Nem lepett meg az ítélet. A bíróság elfogult volt már a legelejétől fogva” – jelentette ki Mladić fia. Mladić ügyvédje pedig bejelentette, fellebbezést nyújt be az elsőfokú ítélet ellen. A hágai bíróság azonban decemberben befejezi működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.

A bosnyákok többsége elégedett a Mladić perében született ítélettel, mindazonáltal Munira Subašić, a Srebrenicai Anyák egyesület egyik vezetője kijelentette: szeretné, ha Mladićnak álmában megjelennének mindazok, akiket meggyilkolt. Egy másik anya szerint Mladić emberi bőrbe bújt szörnyeteg, és ideje lenne, hogy a szerbek felhagyjanak a népirtás tagadásával.

„Az igazság malmai lassan őrölnek, de végül igazságos ítélet született” – hangoztatta a bosnyák túlélők egyesületének képviselője. A nyilatkozók örömmel fogadták, hogy életfogytiglanra ítélték, és nem 40 évre, mint a hasonló vádpontok alapján elítélt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt.

Denis Zvizdić, Bosznia-Hercegovina kormányfője szerint az ítélet nem hozza vissza a több ezer ártatlanul kivégzett civilt, és nem is hozhat teljes megnyugvást az áldozatok családjainak, de óriási jelentősége van a Balkán jövője szempontjából. Figyelmeztetés lehet azok számára, akik még mindig megosztást és összetűzéseket gerjesztenek.

Aleksandar Vučić szerb elnök az ítéletre reagálva kijelentette: „Ne fulladjunk bele a múlt könnyeibe, hanem a munkánk verejtékével építsünk jobb jövőt mindannyiunk számára.” Ana Brnabić kormányfő is azt hangsúlyozta, hogy ideje a jövőbe tekinteni és stabil államot építeni.