Nagy meglepetést váltott ki Apatinban a Vajdaság Erdői Közvállalat által kihelyezett tábla, amely tartós halászati és horgászati tilalmat hirdet a Duna ötkilométeres szakaszán. Milan Škrbić községi elnök maga is szenvedélyes horgász, ám nem emiatt, hanem tisztségénél fogva szervezett találkozót a tilalom feloldása érdekében. A vitán Nyugat-Bácska számos horgásza és horgászegyesülete, a szerbiai szövetségük mellett részt vettek a Vajdaság Erdői, az Újvidéki Egyetem Természettudományi-Matematikai Kara, az apatini Idegenforgalmi Szervezet és a helyi kikötő képviselői.
Az 1400-as és az 1395-ös folyamkilométer között tartósan tilos a kereskedelmi halászat és a horgászat. A községi elnök szerint ez a rendelkezés közvetlenül veszélyezteti Apatin idegenforgalmi, horgászati és vadászati fejlesztési stratégiáját, ezért valamilyen megoldásra van szükség.
A tilalommal sújtott terület a FelsőDuna Mente természeti rezervátum három ívóhelyét foglalja magába, a Nagylimányt, a Kislimányt és a Városvizet, ám ezek mellett ezentúl a nyílt Dunán sem szabad horgászni.
Az egybegyűlteknek a Természettudományi-matematikai Kart képviselő Sipos Sándor, a Vajdaság Erdői szakmai konzultánsa elmagyarázta, hogy a jelenlegi helyzet a természetes ívó helyek kijelölésével kezdődött. A rendelkezés több holtágra is vonatkozik a Dunán, ahol közismerten tilos a horgászat ívás idején. Egy új rendelkezés 2014-ben bevezette a különleges élőhely kategóriáját, ami egyaránt fontos a halak szaporodása, migrációja és telelése tekintetében. Ezeken az élőhelyeken tilos a halászat és horgászat bármilyen formája, kivéve a tudományos célú halfogást.
Dr. Miljan Velojić, a Vajdaság Erdői koordinátora hozzátette, hogy a 2014 novemberében meghozott rendelkezés szerint a védett ívó helyek automatikusan különleges élőhelyekké minősültek át. A halászterületen gazdálkodó közvállalat a felügyelőség felszólítására volt kénytelen kihelyezni a tilalmi táblát. A 025.info portál tudósítása szerint ezzel Velojić maga sem ért egyet, abszurdnak nevezte a tiltást. Szerinte az a baj, hogy a rendelet ügyetlen megfogalmazással szektornak nevezi a különleges élőhelyeket, így ebben az esetben a teljes szektort le kellett zárni a horgászok elől, noha csak a Nagylimányon, a Kislimányon és a Városvízen lenne indokolt a tiltó tábla kihelyezése.
A Szerbiai Horgászegyesület végrehajtó igazgatója, Ljubomir Pejčić okleveles ökológus korábban több halvédelmi program létrehozásában is részt vett.
– Egyértelműen rossz a helykiválasztás, és a vízmennyiség figyelmen kívül hagyása is hiba. A halak különleges élőhelye nem a folyó fősodrában van, és főként nem öt kilométer hosszan. Mellékágakról van szó, amelyek fontosak a halak szaporodása szempontjából, az árterületek, tavacskák, elágazások – a nyílt Duna a halak ívásának szempontjából szinte lényegtelen –, foglalta össze véleményét.
A horgászok fölvetették a kérdést, hogy miként nevezhették ki a területet különleges élőhellyé, hiszen ott kikötő épül.
– Ez az összejövetel is bizonyítja, micsoda érdeklődés mutatkozik a horgászat iránt. Nemcsak helyben, hanem a környező városokban és községekben is. Sokan jönnének ide horgászni, pihenni, megtöltenék a férőhelyeket, az éttermeket, az apatini boltokban vásárolnának. A város emellett éppen halászati hagyományairól közismert, számos rendezvény is ezekre a hagyományokra épít. Apatin község az idei évtől a Bácskai Duna Mente bioszféra-rezervátum része, amely az ember és a természet kapcsolatát feltételezi, az ilyen tiltások viszont eltávolítják az embereket a természettől, ami még egy a problémák közül – foglalta össze Nemanja Jović a helyi Idegenforgalmi Szervezet véleményét.
Felszólalt a csónakkikötő megbízott igazgatója, Ljiljana Krec is. Kifejtette, hogy a halászati tilalom közvetlenül veszélyezteti a vállalatot, hiszen éppen a horgászok az ügyfeleik.
– Ha nem horgászhatnak, nem tartják majd csónakjaikat a kikötőben. Két hónappal ezelőtt még az Újvidéki Vásáron mutattuk be új, Apatini pecavíkend elnevezésű kínálatunkat, amit most képtelenek vagyunk megvalósítani. Számos külföldi horgászni jön a városba, ez a tilalom mindenki számára problémát okoz – mondta Krec.
Elhangzott, hogy a halvédelmi szabályok egyre szigorúbbak, viszont egyre kevesebb a hal, az orvhalászokkal szemben kellene erélyesebben föllépni. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a gazdasági halászok a megengedettnél többet fognak ki.
A higgadt érveléseket követően a találkozó résztvevői leszögezték, hogy ügyvédek és a horgászegyesületek képviselőinek bevonásával jogi úton kell követelni a horgászterület kezeléséről szóló program mielőbbi módosítását és kiegészítését, hogy az egyesületek mielőbb kapják meg azt az elemzést, amely alapján kimondták a tilalmat, hogy a természetes élőhelyek ideiglenes védelméről szóló határozat maradjon érvényben, hogy az egyesületek aktívabban vehessenek részt a hasonló döntések meghozatalában.
