Topolyán és a község kistelepülésein több lépésben fokozott erdősítésbe kezd az önkormányzat. Tavaszig több mint 60 hektár állami földterületen ültetnek akáccsemetéket. Kislinder Gábor polgármester pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy erre a célra egyelőre 12 millió dinárt irányoztak elő, amit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap állami földek bérletéből befolyt eszközeiből biztosítanak.
Nagyon nagy szükség van szélfogó sávokra és erdős részekre Topolya község területén
- Vajdaság, mint tudjuk erdőkben nem számít gazdag vidéknek, sajnos Topolya e téren még a tartományi átlagtól is alulmarad, hiszen a község összterületének csupán egy százalékát borítja összefüggő fás terület. Az erdősítési célokkal hosszú távon mindannyian csak nyerhetünk, hiszen az erdősávoknak nemcsak a hófúvások alkalmával lenne jelentős szélfogó szerepük, hanem a vadállomány megtartásában is, a környezetvédelmi szempontok pedig mindent felülírnak – mutatott rá a községi elnök, aki ráirányította arra is a figyelmet, hogy vidékünkön gyökeresen át kell alakítanunk az eddigi berögződéseinket a fákhoz való meggondolatlan viszonyulásunkat illetően.
- Topolyán, a Szabadkai út mentén és a Zajác dűlőben, a tó erre előirányozott környékén, Gunarason a Vince-dűlőben, Zentagunarason a falut Topolyától elválasztó dűlőút menti, északi fekvésű állami földterületen, Bajsán több dűlőben, illetve Pannónia irányában, Bácskossuthfalván a régi téglagyár völgyében, Pacséron pedig a népnyelven Oblák-szállásnak nevezett területen. Ezek a földek nehezen művelhető, szinte kiadhatatlan parcellák – mondta Kislinder, akitől megtudtuk azt is, hogy a polgárok gyakran más jellegű fák ültetését szorgalmaznák, mint amik a földbe kerülnek, de bizonyos területek esetében figyelembe kell venniük a rájuk vonatkozó előírásokat is, illetve azt, hogy melyik fajta tűri a mi – gyakran hosszú, száraz vagy erős szeles – környezeti feltételeinket. Így került előtérbe a Bajsai útra ültetett szibériai szilfa is, ami a szakvélemények szerint azért praktikus, mert tűri az erős széllökéseket, és nem igényel metszést. A tölggyel kapcsolatban a települések esetében tekintettel kell lenni arra, hogy az évtizedek során hatalmasra növő fák gondot okozhatnak a házak között vagy a közlekedésben.
Kislinder Gábor
Az akácfaültetés céljából meghirdetett közbeszerzési pályázatot a kaboli (kovilji) Ravni Budim vállalat nyerte meg. Az ő feladatköre volt a csemeték beszerzése – ami már megtörtént –, illetve az elültetése is, amit az időjárási feltételek függvényében kezdenek el a napokban, és várhatóan márciusban fejezik be.
- A község korábban próbálkozott a közmunkások vagy iskolások segítségét kérni ebben a feladatban, de a tapasztalat azt mutatja, hogy azért ez mégis csak körültekintést igénylő, felelősségteljes munka, és az elképzelt takarékosság a végén nem fizetődik ki. Ez alkalommal az akácot szaporítjuk a községben, de bizonyos települések utcáira egyéb fák is szóba kerültek. A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk újratelepíteni azokat a fasorokat, amelyek a közelmúltban kiszáradtak – a Gunarasi úton tönkrement lombosokra, illetve a Pannónia közelében megbetegedett fenyvesre gondolok – árulta el Kislinder.
A Községi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap anyagi forrásainak felhasználási terveit – ezúttal a nehezen megművelhető állami területek fásítási elképzeléseit – a mezőgazdasági minisztérium felé először meg kell indokolni, a terveknek csak a felsőbb jóváhagyás adhat zöld utat, ezenkívül a községi képviselő- testületnek is rá kell bólintania. Ez erre a programra fokozottan érvényes volt, hiszen a szóban forgó területek bérleti díjából eddig jelentős összeg folyt be az állami kasszába – csaknem 10 millió dinár. Ennek bizonyos százalékától a jövőben elesik a község is, de pillanatnyi veszteségnek a hosszú távú hatása sokkal inkább meghálálja magát.
