Kétharmados többséget is szerezhet a jövő évi parlamenti választáson a Fidesz. Ehhez fontos segítséget nyújthatnak a határon túli szavazók, akik alacsony magyarországi választási részvétel esetén 2-3 plusz mandátumhoz is hozzásegíthetik a kormánypártot.
Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László református lelkész (balról) a Fidesz tusványosi rendezvényén (Fotó: mno.hu)
Jövőre akár ismét kétharmados többséget jelenthet a Fidesznek, hogy a kormánypárt kitartóan szavazásra buzdítja a külhoni magyarokat. Az előző választáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők 95 százaléka a jelenlegi kormánypártokra szavazott. Ha ennek a közösségnek a tagjai így tesznek a 2018-as parlamenti választáson is, a Fidesz legalább egy plusz mandátumhoz juthat.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint eddig mintegy 303 ezren szerepeltek a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékében, vagyis elvben majdnem 300 ezer pluszvoksot is kaphat a Fidesz.
Az idei év elején átlag havi 1000-2000 új határon túli magyar jelentkezett a választásra, ez a szám július óta a kétszeresére emelkedett, és valamivel havi 3000 fölé nőtt. Így az utóbbi négy hónapban 13 000 határon túli regisztrált a választásra.
Mozgósításukért mindent elkövet a Fidesz. Az akcióra persze pénzt is költ.
Orbán Viktor miniszterelnök még júliusban írt levelet a határon túli magyaroknak, amelyben emlékeztette őket arra, hogy a választáson való részvételhez regisztrálni kell.
A NVI októberben küldött ki a 650 ezer szavazókorú külhoninak tájékoztató levelet. Ebben egyrészt a regisztrációra és a szavazás menetére hívta fel a figyelmet, másrészt annak, aki már jelentkezett, annak arra, hogy ha változnak az adatai, azt jeleznie kell.
Hogy hány mandátum sorsát döntik el a külhoniak, az attól is függ, hányan voksolnak a regisztráltak közül, és hányan szavaznak végül érvényesen. A 2014-es választáson például 193 ezer magyar szerepelt a külhoniak névjegyzékében. Közülük azonban csak 158 ezren szavaztak, és ebből 128 ezren érvényesen.
Korábban az NVI elnöke, Pálffy Ilona azt valószínűsítette, hogy 2018 áprilisára (a választás valószínűsíthető hónapjára) a külhoniak névjegyzékében 320 ezren lesznek. Az érvényesen szavazók száma így megközelítheti a 200 ezret. (Ennyien épp elegen lehetnek ahhoz, hogy szoros küzdelem esetén döntőek lehessenek a voksaik.)
Ha a mintegy nyolcmillió magyarországi választó nagy arányban megy el szavazni, 2014-hez hasonlóan jó eséllyel ismét csak egy mandátumról dönthetnek a külhoniak. Alacsony belföldi részvételnél viszont akár 2-3 mandátumról is.
Ehhez az kell, hogy a Fidesz a saját szavazótáborát mozgásban tartsa, a többi választó esetében pedig fenntartsa az apátiát vagy legalábbis a bizonytalanságot. Ez utóbbival kapcsolatban a Jobbik-közeli Iránytű Intézet legutóbb azt mérte, jelentős csoportról van szó. A teljes népességen belül például 6 százalék biztosan nem szavazna, a bizonytalanok aránya pedig 12 százalék.
Az Iránytű Intézet legfrissebb felméréséből az is kiderül, hogy novemberben emelkedett az elmúlt hónaphoz képest azok száma, akik szerint az ellenzéki Jobbik a kormány első számú kihívója; de többen lettek azok is, akik egyelőre egyeduralkodónak látják a Fideszt. Az emberek legnagyobb csoportja (34 százaléka), azaz relatív többsége érzi úgy, hogy a következő években Orbánéknak a Vona Gábor vezette Jobbiktól kell tartaniuk a leginkább. A szintén ellenzéki MSZP-t csak 7, míg egy baloldali összefogást mindössze 3 százalék tartaná kihívónak.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a Fidesz-szimpatizánsok 27 százaléka nevezte meg elsődleges kihívóként a Jobbikot, a szocialisták miatt csak minden 10. kormánypárti szavazó aggódik.
A Fidesz és az ellenzék többsége ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a Jobbik nem változott az elmúlt években. A kormánypárt szerint „a Jobbik a hatalomért és a pénzért mindenre képes”. A Fidesz gyalázatosnak tartja, hogy ez az ellenzéki párt korábban különböző csoportokat sértegetett. A Fidesz úgy véli: „Hiába próbálják leönteni cukormázzal a Jobbikot, még mindig rasszista, antiszemita párt”.
Az MSZP álláspontja is hasonló. A szocialisták szerint a Jobbik ugyanaz a radikális párt, ami volt, s a cukiságkampánya ellenére sem tudja elfeledtetni a múltját.
A DK sem hisz a Jobbik cukiságkampányának, állítólagos demokratizálódásának. A DK számára Vona pártja jelenleg is Európa-ellenes, kirekesztő, rasszista, antiszemita politikai tömörülés, amellyel nem szabad együttműködni.
