A Matica srpska újvidéki székházában tartották meg pénteken az úgynevezett belső koszovói párbeszéd harmadik fordulóját. A Koszovó egykoron, ma és holnap elnevezésű rendezvényen elsősorban értelmiségiek, írók, irodalmárok, művészek, a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői, szociológusok, filozófusok és közgazdászok vettek részt. Az összesen 26 meghívott vendég tíz-tíz percben fejthette ki véleményét a koszovói helyzettel kapcsolatban.
Dragan Stanić, Nikola Selaković és Marko Đurić a Matica srpskában (Fotó: Beta)
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a Matica srpska jelentőségét hangsúlyozta. Szavai szerint „államalapító” intézmény, amely összefogja a szerb nép legnagyobb egyéniségeit. Ezeknek az embereknek a véleményét mindenféleképpen meg kell hallgatni – emelte ki.
– Ebben az intézményben még a távoli 1864-ben összegyűlt a szerb értelmiség, a gondolkodók, akik minden erejükkel és tudásukkal a szerbség egyesítésén munkálkodtak, pedig erről szinte még álmodni sem lehetett. Azoknak az embereknek víziójuk volt. Éppen ezért vagyok meggyőződve arról, hogy szinte nincs is ennél jobb hely a koszovói kérdés megtárgyalására. Napjainkban ugyanarra van szükség, mint annak idején: vízióra. Fontos, hogy megmozgattuk az értelmiséget, az pedig még fontosabb, hogy a szerb értelmiség eleget tett felkérésünknek. Hiszem, hogy e párbeszédet követően új fejezetet nyithatunk meg a koszovói kérdés megoldásában. Olyan emberek kapnak lehetőséget álláspontjuk és véleményük kimondására, akik sok mindent felmutattak már eddigi életük során – fogalmazott Đurić.
A szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a folytatásban arról beszélt, hogy Szerbia nem áll el Koszovótól. Az ország egyik célja az, hogy minél közelebb vigye álláspontját azokhoz a nagyhatalmakhoz, akiknek a Koszovóval kapcsolatos véleménye szöges ellentétben áll Szerbiáéval –emelte ki a politikus, aki szerint a jövőben mind többet kellene beszélni az emberi jogok megvalósulásáról Koszovóban, mert ez az eddig leginkább elhanyagolt témák egyike.
Az összejövetelen jelen volt Nikola Selaković, a köztársasági elnök kabinetjének főtitkára. Köszönetet mondott a Matica srpska illetékeseinek, amiért az elmúlt években foglalkoztak Koszovó témájával, még akkor is, amikor az államvezetés korábbi összetétele nem érdeklődött a kérdés iránt.
– Napjainkban rendkívül nehéz körülmények között lehet a koszovói kérdéssel foglalkozni. Egymást követik a kihívások és a különböző hatalmi központokból érkező nyomásgyakorlások. Egyedül a módszerek változnak, a nyomásgyakorlás lényege és célja ugyanaz: kiszorítani Szerbiát Koszovóból. A Koszovóért folytatott harc azóta nevezhető érdeminek, hogy Aleksandar Vučić vette át a köztársasági kormány irányítását, illetve amióta ő tölti be az államfői tisztséget. Szerbia ma aktívan küzd Koszovóért – taglalta Selaković.
A Matica srpska soha nem feledkezett meg Koszovóról, tevékenységének mindig is egyik központi eleme volt – emlékeztetett felszólalásában Dragan Stanić, az intézmény elnöke. Hozzátette, Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását követően a Matica srpska Letopis irodalmi folyóiratában is rendszeresen emlékeztették a szerb nemzetet arra, hogy miként kellene viszonyulniuk az újonnan előállt helyzethez. Ezért a Matica srpska természetesnek, magától értetődőnek élte meg, hogy kivegye részét a belső párbeszédből – emelte ki Stanić. Az intézmény elnökének elmondása szerint szeretnének hozzájárulni a közvélemény Koszovóval kapcsolatos álláspontjának alakításához.
